Levéltári Szemle, 67. (2017)
Levéltári Szemle, 67. (2017) 3. szám - Forrás és Érték - Gaálné Barcs Eszter: Levelek a tanyáról. Pest megyei tanyavilág 1968-ban
Levelek a tanyáról – Pest megyei tanyavilág 1968-ban 43 Változatos érdeklődési körről tanúskodik az előadás igényekre adott válaszok nagy ré- sze. Mezőgazdasági munkákkal kapcsolatos kérdésektől kezdve egészségügyi, gyermeknevelési, kulturális témákat is felsoroltak. Volt, aki főzőtanfolyamot szeretett volna, egy másik asszony történelmi tárgyú előadásokat hallgatott volna szívesen. Más szocialista országokban élő asszonyok életéről, munkájáról, az ország másik felén élő asszonyok gondjáról kívánt többet megtudni az egyik tanyai válaszadó. A tanyai emberek sorsának javítására igen eltérő válaszok születtek. Az ötös lottó nyereményétől vágyott jobblét inkább kívánság. A bekötő útra és villany bevezetésére vonatkozó jogos igény az elérhetőbb célok közé tartozott. Az egyik dabasi tanyán élő asszony szerint semmivel nem lehetne könnyíteni a lakóhelyén élő emberek életét. Ugyanakkor volt olyan válaszadó is, aki legjobb megoldásnak azt tartotta volna, ha a tanya megszűnne és a faluban lakást építenének OTP részletre. Általában a falvakba költözést tekintették a tanyán jelentkező probléma megoldásának. A válaszok alapján a szórakozási lehetőségek megteremtése iránt is nagyfokú érdeklődés mutatkozott. Kisebb arányban ugyan, de természetes igény volt az orvosi ellátás feltételeinek javítása, különösen az idősek és kisgyerekes családok körében. Noha a tanyán élő ember szá- mára különös jelentősége volt a kedvező időjárásnak csak egy válaszadó írta, hogy a jó időjárás megkönnyítené a lakóhelyén élő emberek életét. A Nőtanács szervezete ehhez nyilvánvalóan nem tudott segítséget nyújtani, ahogy a sok pénz, jólét és a világbéke iránti óhajokhoz sem. A kérdőív ezen pontjánál az egy-egy szavas válaszok helyett zömében mondatokkal, hosszabb kifejtésekkel válaszoltak a megkérdezettek. Noha összességében a tanyai lakosság kisebbsége küldte csak vissza a kérdőíveket, úgy tűnik, hogy akik vették a fá- radtságot az ívek kitöltésére, talán hittek abban is, hogy ezúttal meghallgatásra találnak és problémáikkal foglalkoznak is. A nagykátai járásban található Erdőszőllősön élt az alábbi sorok írója: „Kérem az erdőszőlőt nagyon elhagyta a tanács, de még a megye is. Pedig mi is fizetjük a sok községfejlesztést, de mi abból semmit sem élvezünk. Se villanyt, se utat nem kapunk. Nekünk csak a szívünk fáj, ha bemegyünk a városba és látjuk, hogy ott még játszóteret is építenek a gyerekeknek. Minket semmiben sem részesítenek, pedig úgy érezzük, hogy nekünk tanyasiaknak is jogunk van kulturáltan élni, jogunk van ahhoz, hogy a mi életszínvonalunk is emelkedjék.” 19 A kitöltők között azonban szép számmal akadtak olyanok is, akik ezt a kérdést teljesen üresen hagyták, noha a többi pontban nyilatkoztak. Hogy ez a teljes reménytelenségből fakadhatott-e utólag persze csak találgathatjuk. A tanyai kérdőívek 1968-ban gyakorlati eszközként funkcionáltak, ma – megfelelő forráskritikával – a társadalomtörténeti kutatásokat segíthetik. Napjainkban is bevett szokás meghatározott téma e módszer segítségével történő kifejtése. 20 A Magyar Nők Országos Tanácsa által országos szinten kiadott kérdőívek sokszor személyes hangvételű leírásai a Pest megyei tanyavilág infrastruktúrájáról, kulturális lehetőségeiről, egészség- 19 MNL PML XXVIII.11. Információs jelentések, tanyai levelek. 20 DR. GÁLNÉ HORVÁTH ILDIKÓ: A Hódmezővásárhely környéki tanyák és tanyaközpontok vizsgálata a tér és idő összefüggésében. PhD értekezés, Pécsi Tudományegyetem, Pécs, 2014. http://old.foldrajz.ttk.pte.hu/phd/phdkoord/nv/disszert/Galne_Horvath_Ildiko_disszertacio.pdf [a letöltés ideje: 2017. március 23.]
