Levéltári Szemle, 67. (2017)
Levéltári Szemle, 67. (2017) 3. szám - Forrás és Érték - Lengyel Eszter: Levéltári források a Kapuvári Járás 1945 utáni agrártörténet-írásához
27 FORRÁS ÉS ÉRTÉK LENGYEL ESZTER LEVÉLTÁRI FORRÁSOK A KAPUVÁRI JÁRÁS 1945 UTÁNI AGRÁRTÖRTÉNET-ÍRÁSÁHOZ Tanulmányom a Győr-Moson-Sopron megyében található kapuvári járás 1945 utáni agrártörténetének, illetve mezőgazdasági termelőszövetkezeteinek levéltári forrásait állítja középpontba. Lokálpatriótaként választottam e terület termelőszövetkezeteinek vizsgálatára, Kapuvár példáján igyekszem bemutatni a korszak agrártörténetírásának lehetőségeit. Egy adott helység vagy terület termelőszövetkezeti mozgalmának vizsgálata során több forráscsoport, illetve több iratképző szerv anyagának elemzését lehet bevonni. A mezőgazdasági termelőszövetkezeteket egy alulról felfelé, illetve felülről lefelé haladó hierarchiában elhelyezve vizsgálhatjuk. Ezekben az iratképző szervekben keletkezett anyagok forrásértéke más és más, de fontosnak tartom a mikroszintű anyagok vizsgá- lata mellett a mezo-, illetve makroszintű anyagok kutatását is. Az iratok felkutatása előtt elsődleges feladat ezeknek az iratképző szerveknek a megismerése, a párt és az állam összefonódó, bonyolult struktúrájának és működésé- nek átláthatóvá tétele. Mind az MDP, mind az MSZMP időszakában a párt és állami tevékenység teljes összefonódása figyelhető meg, a párt ugyanakkor közvetlenül hatalmat gyakorolt. A törvényhozás és az államigazgatás is gyakorlatilag a párttestület előzetes állásfoglalása, jóváhagyása alapján működött. A kormány döntéseit megelőzte a központi pártvezetőség határozata, a megyei tanács döntését megelőzte a megyei pártvezetőség határozata, és így tovább. A pártapparátus közvetlenül kapcsolatot tartott az államapparátussal, egy sajátos megkettőződés érvényesült, minden fontosabb állami feladatkörre a pártapparátuson belül kijelöltek egy felelős csoportot. Emellett a pártapparátus feladata volt az államapparátus ellenőrzése is. A párt pedig, illetve képviselője utasításokat adott, az „alárendelteknek”, azaz az állami apparátus munkatársainak követniük kellett azokat. 1 1 K ORNAI , 1993. 65 – 71.
