Levéltári Szemle, 67. (2017)
Levéltári Szemle, 67. (2017) 2. szám - Hírek - Mozaikok Győr történetéből — Városmonográfia Műhelynap (Horváth József)
Hírek 94 vagy éppen a 16. század elején Gosztonyi János. A város jelentősége a Kubinyi András által kidolgozott ún. centralitási pontok alapján jól meghatározható; komoly feladatot jelent viszont a királyi, a püspöki és a káptalani levéltárak e korszakra vonatkozó iratanyagának átnézése. Mindez azért is nagyon fontos lenne, mert – megítélése szerint – Győr város középkori történetével kapcsolatosan számos legenda terjedt el, s itt lenne az ideje az ezekkel kapcsolatos kérdések tisztázásának. Az elmúlt évben látott napvilágot a Székesfehérvár története az Árpád-korban című impozáns kötet, a várostörténeti monográfia első darabjaként; a kötetet – és elkészíté- sének legfontosabb tanulságait – Zsoldos Attila akadémikus (MTA BTK TTI) és Csurgai Horváth József, Székesfehérvár Megyei Jogú Város Levéltárának igazgatója mutatta be. A kötet nagyobb hányadát jegyző Zsoldos Attila arról beszélt, miért olyan lett a kötet, amilyen. 2001-ben fogott hozzá a munkához, amelynek az eredeti tervek szerint egyedüli szerzője lett volna; később azonban fontosnak tartotta – egy-egy téma kapcsán – két társszerző bevonását is, Thoroczkay Gábor (Eötvös Loránd Tudományegyetem) és Kiss Gergely (Pécsi Tudományegyetem) személyében. Beszélt a korszak forráshiányos voltáról, megemlítve többek között azt is, hogy a győriek szerencsésebb helyzetben vannak, mert itt legalább fennmaradt a kiváltságlevél – Fehérváron még az sem. Így több témakör feldolgozásakor csak elszórtan fennmaradt adatokra tudott támaszkodni, melyek összegyűjtése sok fáradsággal járt, és sok időt igényelt. Felhívta a figyelmet arra is, hogy számos kérdést már az elején célszerű eldönteni; így mindenekelőtt azt is, kinek készül a kiadvány. Csurgai Horváth József bevezetésként utalt arra, hogy Székesfehérvár történetéről már az 1910-es évek első felében készült egy négy kötetes monográfia Lauschmann Gyula orvos, amatőr helytörténet-kutató szorgalmának köszönhetően, ez azonban akkor kéziratban maradt; nyomtatásban csak 1993 és 1997 között láthattak napvilágot a kötetek, komoly érdeklődést váltva ki a helybéliekben. Ezért is tartották fontosnak egy modern szemléletű városmonográfia megírását,a melynek első kötete – amint arra Zsoldos Attila is utalt – 15 év munkájával készült el. A következő feladat az 1543-ig –
