Levéltári Szemle, 67. (2017)
Levéltári Szemle, 67. (2017) 2. szám - Mérleg - A Győri Tanulmányok legújabb kiadványa (Márfi Attila)
Mérleg 81 ző ezt követően a bolgár közösségek szokásairól, hagyományairól tesz említést, végül összegzésében a bolgárkertészet jelentőségét foglalja össze. A kiadvány utolsó, befejező tanulmányát Borbély Tamás, Győr Megyei Jogú Város Levéltárának levéltárosa jegyzi „Galíciai menekültek fogadtatása Győrben az első világháború idején” cím alatt. A Nagy Háború alatt két jelentős menekülthullám érte a hátországot. Először 1914 őszétől, az orosz hadműveletek hatásaként Galíciából és Bukovinából érkeztek menekültek. A másik nagyobb menekültáradat 1916 augusztusában, az erdélyi román betörés miatt lepte el az országot. A szerző ismerteti a két menekülthullám eltérő megítélését a politika, a sajtó és az államigazgatás szempontjá- ból, kiemelve, hogy a Galíciából érkezett – főként ortodox zsidók – iránt általános ellenérzés volt tapasztalható, ráadásul osztrák állampolgárok voltak, így nem Magyarországot illette volna az eltartásuk. A szerző a Győrben előforduló két menekültcsoport közül elsősorban a galíciaiakkal foglalkozik, főként a helyi sajtó közléseit ismerteti idő- rendi sorrendben, s megállapítja, hogy ez a sajtóvisszhang az országos trendet követte. Az első hullámmal pár száz fő érkezhetett, míg a második alkalommal 1915-ben jóval többre becsülték a létszámukat. A róluk való gondoskodást, elhelyezésüket, segélyezé- süket is megtudhatjuk, kiemelve a városi izraelita hitközség és más szervezetek segélyakcióit. 1916-ban már néhány menekült elleni hatósági eljárásokról, árdrágításokról tudósít a sajtó, aminek egyenes következménye volt a város és a menekültek közötti fokozatos feszültség. Az Erdélyből érkező menekültek tovább nehezítették a város menekültpolitikáját, ugyanis a két menekültcsoport szembeállítása és megítélése egyre markánsabb lett, antiszemita felhangokat is megütve olykor. A helyi sajtóban is ellentmondásos volt a két menekültcsoport, főleg a galíciaiak megítélése. Ugyanakkor a menekültek létszáma, a súlyosbodó ellátási körülmények amúgy is megterhelték a város élelmizter tartalékait. A szerző szerint valószínűleg ezzel is magyarázható, hogy 1916 októberében a Galíciából érkezettek elhagyták a várost, Morvaországba telepítették őket. Győr városa fellélegzett, de ezzel a galíciai menekültek sorsa korántsem rendeződött, s kálváriájuk a háború befejeztével sem oldódott meg, mivel az ismét létrejött Lengyelország sem fogadta őket szívesen. Az értekezések méltó módon igyekeztek feltárni a nagy múltú város történelmét. Fontos megemlíteni a városban folyó tudományos kutatásokat, s az ebből létrejött kiadványokat támogató és fenntartó Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatát is. Kevés olyan város van, ahol ilyen magas szinten támogatják a történeti múlt módszeres feltárását. A kötet szerkesztője Bana József, Győr Megyei Jogú Város Levéltárának igazgatója, aki hosszú évek óta irányítja a Győri Tanulmányok munkálatait. Márfi Attila
