Levéltári Szemle, 67. (2017)

Levéltári Szemle, 67. (2017) 2. szám - Kilátó - Horváth J. András: Levéltárértelmezés, forrásértékelés és levéltárhasználat az Archivar 2010—2016 közötti évfolyamainak vezető írásaiban

Horváth J. András 60 A levéltárértelmezés új útjai és lehetőségei Miként öltenek testet ezek a változások a Németország határain is túlmutató jelentősé-

gű szakmai műhely, a marburgi Archivschule képzési tevékenységében, miként képes a

patinás intézmény az átalakulások folyamatában mintegy továbbépítve módosításokat

is eszközölni a német levéltárosképzés és a német szakmai étosz hagyományain? Ez a

törekvés érzékelhető a szakképzési intézmény vezetőjének Irmgard Christa Beckernek 2010-ben készült cikkében.

2 Jóllehet Németországban három intézmény is a levéltáros

képzés szolgálatában áll, a szerző vélekedése szerint azonban ezek egyike sem biztosítja a megfelelő szintű levéltáros képzést.

3 Míg a potsdami főiskola a bolognai folyamathoz illeszkedik, a marburgi és a

müncheni viszont inkább az igazgatási apparátusokhoz közeli szakemberképzést biztosítja. A szerző vélekedése szerint az országban még több ilyen intézményre lenne

szükség. Ami a változások ekkori hangsúlymódosulását illeti, az iskolák

levéltártudományi és történeti segédtudományi profilja az évezred elején inkább a történeti képzés, továbbá a levéltári társadalmi kapcsolatok, valamint a jogtudomány irányába tolódott el, miközben a szűkebben vett levéltárszakmai profil jelentősen visszaszorult.

Az intézmény vezetője indokoltan láthatja úgy, hogy a Records Management, a különféle

archiválási technikák, továbbá a digitális adatok feldolgozásának módszertana kerül a közeljövőben előtérbe. Az irányt a német levéltárosok egyesületének a Levéltárosok hivatásképe című munkaanyaga szabja meg.

4 A másik súlyponti elemet az iratfajták témakörén belül természetesen a digitális iratok értelmezésének kérdései kínálják. Ezen túlmenően pedig a jogi feltételrendszerrel öszszefüggő tematika oktatása, különösen a személyes adatok területe került előtérbe. A

cikk szerzője fontosnak vélte érzékeltetni a szakmai képzetek és megközelítésmódok

nem statikus jellegét, amit a képzésnek is tükröznie kell. A képzés tartalmi változtatásának szükségességét illetően szerző elsősorban az

elektronikus adathordozókkal kapcsolatos új megközelítésmódra helyezte a hangsúlyt.

Szükségesnek ítéli ezek értékelési módszereinek további kidolgozását. Jóllehet a német

levéltári gyakorlatban a levéltári szempontok igen következetes érvényesítésére törekednek, a cikk szerzője mégis úgy vélte ekkor, hogy évtizedes lemaradásban vannak

ezen a területen. Tovább kell ezért dolgozniuk az eddiginél rendszeresebb iratátvétel

és -értékelés lehetőségein, amelynek kiemelt szerepet kell biztosítani a képzés során.

Az elektronikus iratok ráadásul másfajta elvi levéltári megközelítést igényelnek, bár az utóbbi időszakban az értékelési kérdések az analóg iratok vonatkozásában is jobban előtérbe kerültek, amit a képzés során is érvényesíteni kell. 2 Becker, I

RMGARD C

HRISTA

: Zwischen Vergangenheit und Zukunft – Aus- und Fortbildung an der A

rchivschule Mar

burg. Archivar. Zeitschrift für Archivwesen. 63. évf. 2010. 4. sz. 361

–

365. 3 Ezek: Archivschule Marburg – Hochschule für Archivwissenschaft; Fachhochschule Potsdam (Archiv

– BA; Archivwissenschaft – MA); Fachhochschule für öffentliche Verwaltung und Recht

spflege in Bayern, München. 4 „Das Berufsbild von Mitarbeiterinnen und Mitarbeitern in Archiven”.

Archivar. Zeitschrift für Archivwesen

. 62. évf. 2009. 4. sz. 449

–

451.