Levéltári Szemle, 67. (2017)

Levéltári Szemle, 67. (2017) 2. szám - Kilátó - Garadnai Zoltán - Szatucsek Zoltán: A Magyar Nemzeti Levéltár nemzetközi kapcsolatai

Garadnai Zoltán – Szatucsek Zoltán 52 A levéltári kutatást segíti a határon túli fondjegyzékek kiadásának befejezése, amely 2018–2019-re várható, és tervezzük a sorozat közös digitális publikálását, ami hosszú

távon könnyebbé teszi a hozzáférést.

26 Ehhez kapcsolódik, de a megvalósításban önálló utat jelez a magyar–román levéltári együttműködés. A Magyar Nemzeti Levéltár és a

Román Nemzeti Levéltár 2011. július 13-án Gyulafehérvárott írt alá együttműködési

megállapodást az erdélyi vonatkozású levéltári fondok, állagok, sorozatok, valamint

gyűjteményes fondok jegyzékének szerkesztési és kiadási szabályai tárgyában, kiemelt

programnak tekintve az 1918–1919-ig keletkezett és a tudományos kutatás számára

hozzáférhető romániai, illetve magyarországi közlevéltárakban őrzött, Erdélyre vonatkozó levéltári iratanyagok feltárását és a jegyzék megjelentetését. 2015. november 26-án Románia Nemzeti Levéltára, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja és a Magyar Nemzeti Levéltár „Hungarica-kutatás, avagy haszontalan segédletek gyártása?” címmel konferenciát rendezett, amelynek

keretében bemutatták a sorozat első három (Maros, Hargita, Máramaros megyék) kö-

tetét. Kiadás alatt van a magyarországi közlevéltárakban található, Erdélyre vonatkozó

– különösképpen az MNL Országos Levéltára iratanyagát érintő –, több kötet terjedelmű fondjegyzék is.

27 A magyar–román levéltári kapcsolatokat is erősíti a Székelyföld története című szintézis elkészítése, amit a székelyudvarhelyi polgármester kezdeményezett, amikor 2012 februárjában személyesen kereste fel a Magyar Nemzeti

Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Levéltár és az MTA

BTK Történettudományi Intézet vezetőit, hogy támogatást kérjen a kiadvány elkészíté-

séhez. A szerkesztőbizottság valamennyi ülésén részt vett Reisz T. Csaba, aki a kötet olvasószerkesztői munkálatait végezte. A háromkötetes mű 2016. június 2-án jelent meg.

28 A magyar–török kapcsolatok szintén hosszú hagyományokra tekintenek vissza, a

közelmúltban azonban az első világháborús évfordulókhoz kapcsolódóan újabb lendü-

letet kaptak. A Török Állami Levéltárak Igazgatóságával közösen megjelentetett forráskiadvány 2016 decemberében jelent meg Isztambulban. A kötet 162 dokumentum

fotóját és török, illetve magyar nyelvű fordítását tartalmazza 532 oldalon. Ez a kiadvány nemcsak a nemzetközi kapcsolataink szempontjából számít jelentősnek, hanem a

Magyar Nemzeti Levéltár megyei tagintézményeinek szakmai integrációját is erősítette,

és egy hosszú távú szakmai kapcsolatépítés alapjait is megteremtette. Történelmi hagyományaink alapján az osztrák és német kapcsolatok építését stratégiai

kérdésként kezeljük. Hagyományosan jó kapcsolatokat ápolunk Ausztria, Bajorország,

Baden-Württemberg, Szászország és Türingia levéltáraival. Újdonságot jelentenek a

2012-től Észak-Rajna-Vesztfália Tartományi Levéltárával kiépített kapcsolataink, ami

azért nagy jelentőségű, mert Németország második legnagyobb és legmodernebb levéltárát jelenti. A többi levéltárral kialakított kapcsolatainkat az észak-rajna-vesztfáliai levéltárral kialakított együttműködés tapasztalataira építkezve kívánjuk tovább fejleszteni, nagy súlyt helyezve a kétoldalú szakmai tapasztalatcserére (pl. közművelődés, állo- 26 http://ujkor.hu/content/magyar-dokumentumok-karpat-medence-leveltaraiban (Letöltve: 2017. január 12.) 27 Uo., továbbá: http://mnl.gov.hu/mnl/ol/hirek/konferencia_hungarika_kutatas (Letöltve: 2016. április 11.) 28 A háromkötetes mű ismertetése itt olvasható,

http://szekelyfoldtortenete.hrmuzeum

.ro/ (Letöltve:

2017. január 9.) A köteteket könyvbemutatókon mutattuk be Erdély több városában, Budapesten és

Bécsben.