Levéltári Szemle, 67. (2017)

Levéltári Szemle, 67. (2017) 2. szám - Forrás és Érték - Kocsis Piroska: A Teleki család irathagyatékának kalandos útja Országos Levéltárba kerüléséig

A Teleki család irathagyatékának kalandos útja Országos Levéltárba kerüléséig 19 törő Thököly Imre ellen vívott zernyesti csatában

8 bekövetkezett halála után fiai szá-

mára a császár és király 1697. április 20-án ünnepélyes diplomát állíttatott ki, amelyben a család a római szent birodalmi grófi cím és kibővített címer viselésére volt jogosult.

9 Teleki Mihály kancellár két feleségének halála után feleségül vette Weér Juditot (1641–1707), akitől 13 gyermeke született. A Weér és Teleki családot régi barátság kö-

tötte össze. Széki gróf Teleki Mihály kancellár és Weér Judit egyik fia, gróf széki Teleki Mihály (1671–1720), Kolozs vármegye főispánja volt. Felesége Thoroczkay Katalin. Öt

gyermekük született s egyik fiúk, gróf széki Teleki János (1697–1772) és felesége, vajai

Vay Anna a család római katolikus ágának alapítói voltak. A Teleki család a hitújítás

idején szakadt református és római katolikus ágra, a Telekiek többsége azonban református maradt. A család református ágának tagjai között a családnak számos tagja örökítette meg

nevét kiemelkedő tudósként, íróként, államférfiként. A legismertebb a már korábban

említett Teleki Mihály, aki I. Apafi Mihály fejedelemsége idején volt kancellár, és a család vagyonának megalapozójaként tartották számon. Kiemelkedő tevékenységet folytatott Teleki Domokos

10 erdélyi nyelvművelő és ásványgyűjtő a 18. század végén, valamint

a szintén ezen a néven szereplő Teleki Domokos (1810–1876), a Marosvásárhelyt lévő

Teleki-könyvtár kéziratainak rendezője. Az ő dédunokája (VII.) Teleki Sámuel, aki Rudolf trónörökös jó barátja volt és 1888-ban afrikai expedícióra indult, s átkutatva Kelet-Afrikát, felfedezte az általa elnevezett Rudolf- és Stefánia-tavat, valamint a róla „elkeresztelt” Teleki-vulkánt. A nőnevelés úttörőjeként tartják számon a kufsteini várban

raboskodó Teleki Blankát, aki 1846-ban magyar tanítási nyelvű leánynevelő intézetet

nyitott Pesten.

11 Maradandót alkotott Teleki József (1790–1855) történetíró, aki Erdély

kormányzója, az Akadémiai Könyvtár alapítója és a Magyar Tudományos Akadémia

társalapítójaként annak első elnöke volt, vagy Teleki László (1811–1861) reformkori politikus, a Határozati Párt vezetője, avagy a Zala megyei birtokán gazdálkodó Teleki Béla (1896–1969) politikus, Zala vármegye főispánja.

12 A Telekiek katolikus ágának kialakulása Teleki Mihály egyik unokájához köthető.

A család katolikus képviselői között találjuk gróf Teleki Pált (1719–1773), Doboka vármegye főispánját, Teleki Mihályt (1744–1793), császári és királyi kamarást, Teleki Ferenc (1795–1831) költőt, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagját. Az ő unokája volt gróf Teleki Géza (1843–1913) író és politikus, valóságos belső titkos tanácsos,

országgyűlési képviselő és belügyminiszter, akinek fia volt a tragikus sorsú Teleki Pál 8 1690. augusztus 21-én győzte le Thököly Imre serege Donatus Heisler császári tábornok és Johann

Doria ezredes hadait a zernyesti csatában, amelynek eredményeként a „kuruc király” egy rövid időre megszerezte a főhatalmat Erdélyben. 9 IVÁNYI, 1931. 10 TELEKI DOMOKOS (1773–1789), utazó, útirajz író, költő, királyi táblai ülnök. A Jénai Ásványtani Társaság 1797-ben tartott alakuló ülésén elnökké választotta. A Honi utazásairól írt könyve Egynehány hazai utazások leírása Tót és Horváth országoknak rövid ismertetésével együtt 1796-ban jelent meg, Bécsben. 11 Budapesten, a mai Szabadság téren. 12 Teleki Béla úgyszintén Dél-Amerikába emigrált, 1949-ben először Argentínába érkezett, majd családjá-

val együtt Paraguayba költözött. (KÁLI CSABA: Egy gróf az emigrációban. Teleki Béla naplója 1944–1969. MLE vándorgyűlés, Balatonfüred, 2011. június 21. – http://slideplayer.hu/slide/2216774/. [Letöltés ideje: 2017. 06. 23.])