Levéltári Szemle, 67. (2017)
Levéltári Szemle, 67. (2017) 1. szám - Somorjai Ádám OSB: Agostino Casaroli bíboros levéltári hagyatéka
Agostino Casaroli bíboros levéltári hagyatéka 9 lési esztendő dokumentumait megnyitják a kutatók előtt. 16 Az emeritus bíboros államtitkár esetében azonban a megszokott gyakorlattól eltérően jártak el. Casaroli magánlevéltára – 1998-ban bekövetkezett halála után – kikerült a vatikáni területen lévő lakásból és Vatikánállam területéről is és unokahúgának, az örökös Orietta Casaroli adományaként, magánjogi hagyaték minőségben, előbb a bíboros egykori egyházmegyéje, Piacenza területére, Bedóniába került, s a hagyaték legnagyobb ré- sze ott is maradt, így a kb. 3200 kötetből álló magánkönyvtár, a 196 fényképalbum és a fotóanyag. 17 A kisebbik rész, azaz a levéltár sorsa, hányatottabb: 2001-ben a közeli Pármai Állami Levéltárban letétként helyezték el, feldolgozása 2000 júniusában kezdő- dött meg, rövid leírása 2006-ban jelent meg nyomtatásban. 18 A publikált leírásból azonban csak annyit tudunk meg, hogy Magyarországot is feltüntetik az érintett orszá- gok listáján. 19 Ezt a levéltári hagyatékot az olasz szakirodalom Archivio Casarolinak (’CasaroliLevéltár’) nevezte el, feldolgozása az elmúlt években nagy léptekben haladt előre. Nem tisztünk felsorolni a vonatkozó konferenciákat, csak megemlítjük, hogy a Casaroli Egyesület 20 2001-től évente, majd ezt követően ritkábban tartott rendezvényeket. 21 Ezt követően „Az Apostoli Szentszék és a XIX. századi politika” című könyvsorozat egyes köteteinek szerkesztése és bemutatása kapcsán tartottak konferenciákat, utóbb Casaroli bíboros születésének centenáriuma adott rá alkalmat. 22 Ezen hangzott el Pietro Parolin bíboros államtitkár előadása, amelynek szerkesztett változata: „Ostpolitik? No, Ostpastoral” címmel jelent meg. 23 Az említett könyvsorozat szerkesztőjének, Alberto 16 Egyik kortanú elbeszélése szer int éppen Mons. Casaroli lett volna az, aki ezt a rendelkezést végrehajto tta volna Mons. Zágon József halálát követően annak Santa Maria Maggiorei kanonoki lakásában, amely vatikáni területen van. Ezt a véleményt a magunk részéről pontosítottuk: nem volt szükség arra, hogy m aga a hivatali elöljáró szálljon ki, amikor megvolt rá a megfelelő hivatalos személy. Lásd: S OMORJAI – Z INNER , 2010. 150. 36. j. 17 Leírását lásd: T RUFFELLI , 2006. 295 – 343. Figyelmünket fölkeltették a magyar vonatkozású fényképek, főleg 7 – 18. sz. tételek: a fényképek dátuma 1969. február 17., 1976. február 24., 1980. 1983. (I. m. 306.); videófelvételek: 6. dobozban 1990. február 8ai felvétel, továbbá hat perces nyilatkozata Mindszenty bíb orosról. (I. m. 316.) 18 A GOSTINELLI – N IRONI , 2010. 34 5 – 369.; Ugyanitt a letét elhelyezésének és feldolgozásának leírása, d okumentálása, 347 – 348. 19 I. m. 362. 20 Az egyesület neve: „Associazione Centro Studi Card. A. Casaroli ” , székhelye: Bedonia. 21 Lásd: www.cardinalcasaroli.org/convegni/index.asp [Az internetes helyek letöltése 2017 februárjában.] 22 A konferencia címe: „Agostino Casaroli: lo sguardo lungo della Chiesa”, Piacenza, 2014. november 21–22. 23 PAROLIN 2014. 4. – Lásd még az Államtitkárság Államok közti kapcsolatokért felelős érsek-titkárának budapesti előadását: GALLAGHER, 2015. 29–33. – A kérdés tágabb összefüggésbe is elhelyezhető, mert Gallagher érsek hivatali elődje, Dominique Mamberti, 2014. szeptember 26-án „Pastoral Responsibility and/or Evangelical Witness. The Vatican » Ostpolitik « during Piu s XII, John XXIII and Paul VI: Historiographical Status quo and New perspectives” címmel, a Római Magyar Akadémián tartott konf erencia nyitó beszédében a vatikáni keleti politikát „korlátozott siker”nek nevezte: „ Comme le soulignait l’ archevêque Dominique Mamberti dans son discours d’inauguration du colloque – paroles qui reflètent peutêtre aussi la position officielle du Vatican – on ne peut évaluer l’Ostpolitik que comme »un succès limité«. Seule une analyse nuancée et centrée sur les sources des motiva tions des centres de Rome et Moscou, et des Églises locales, complétée par un dialogue entre les différents courants de recherche, permet de mieux connaître et comprendre les contraintes qui définissaient la marge de manoeuvre des
