Levéltári Szemle, 66. (2016)
Levéltári Szemle, 66. (2016) 1. szám - Mérleg - Püspökként az állambiztonság kereszttüzében (Vajda Tamás)
Mérleg 94 jelenlegi politikai vonalán változtatni kell. Az állam elleni támadás jelenlegi mértékét le kell fékezni, és le kell ülni, tárgyalni a kormánnyal.” Ehhez képest egy évtizeddel később – miután Hamvas püspök Moszkvában járt – 1958. június 6-án Marcellus Mimmi kardinális a Szent Kongregáció megbízá- sából levelet intézett a csanádi püspökhöz: „Nincs rejtve előttem, hogy az ilyen vállalkozásokkal, illetve cselekedetekkel az egyház által kárhoztatott bizonyos elvek hirdetői hogyan szoktak visszaélni, […] Te midőn ezen útba fogtál, nyilvánosan megbélyegzett papokkal, valamint nem katolikus egyházi vezetőkkel, úgy tűnt fel, mint aki lebecsülte az egyházi törvényeket és a Szentszék előírásait. Tisztemet betöltve úgy vélem, közölnöm kell Veled ezeket, s egyszersmind intenem Téged, hogy a továbbiakban az ilyen dolgoktól tartózkodj, melyek kevésbé illenek méltóságodhoz és hivatalodhoz.” 3 A Vatikán tehát mérlegelő taktikázásával nem könynyítette meg a kommunista diktatúrákban élő főpapok dolgát: kis túlzással lényegében azt is mondhatjuk, hogy 1948-ban – a magyarországi egyházi vezetők ellen megindított koncepciós perek és a kommunisták politikai hatalomátvétele idején – a szentszéki diplomácia némiképpen magára hagyta a főpapságot, amelynek tagjai ilyen körülmények között elbizonytalanodhattak a helyes politikai magatartás kapcsán. Majd pedig a kommunista hatalom iránt engedményeket tevő főpapokat éles kritikával illeték Rómából. A kötet hatoldalas alapos és jól hasznosítható Előszavát, a 214 oldal terjedelmű, precízen jegyzetelt és számos magyarázó megjegyzéssel gazdagított szövegközlés követi. A kiadvány vé- gén Rövidítésjegyzék és a kötetben előforduló fontosabb személyek rövid életrajza található 13 oldal terjedelemben. A munkát a hálózati fedőnevek három oldalas jegyzéke, szerkesztői utó- szó, névmutató és Hamvas Endre 1951. június 26-ai ÁVH-s vizsgálati jegyzőkönyvének nyolc oldalas másolata teszi teljessé. Bálint László kötete nemcsak kiegészíti az 1945–1989 közötti vallás- és egyházüldözés eddig megjelent irodalmát, de bemutatja az 1946–1970 közötti államvédelmi megfigyelések, jelentések, nyomozások és egyéb konspiratív eljárások világát is. Egyúttal képet alkothatunk arról, hogy a kommunista diktatúra milyen kiterjedt apparátust üzemeltetett a hatalmon lévő politikai elit számára világnézetileg vagy politikailag nem megbízható személyek ellenőrzésére és életük megnyomorítására. A közölt államvédelmi jelentések segítségével átélhetővé válik a püspökökre nehezedő nyomás, érthetővé válik Hamvas Endre magatartása is. Természetesen szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy az egyház- és vallásüldözés évtizedeiben a hitet és a magyar egyházat – a széles körben elterjedt korabeli önigazolással szemben – nem a békepapság és a kommunista hatalommal kollaborálók, hanem a hitvallók és tanúságtevők mentették meg. Ilyen szempontból bizony Hamvas Endre nem sorolható a 20. század nagy hitvallói közé. A múltjával (a diktatúra évtizedei alatti emberi esendőségével) őszintén szembenéző Egyháznak azonban nemcsak a példamutató hitvallói, de szürkébb személyiségei történetét is fel kell dolgoznia. Mindenesetre a kiadást végző Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség (METEM) és a Historica Ecclesiastica Hungarica Alapítvány, valamint a megjelenést támogató Szeged-Csanádi Egyházmegye és a Lénárd Ödön Alapítvány jelen kötettel nagy lépést tett meg a tényfeltárás érdekében. A kötet jó alapot nyújt az őszinte vizsgálatra, csak remélni tudom, hogy hasonló módszerrel és színvonalon újabb és újabb főpapi személyiségek szemelvényei ké- szülnek el ÁVH-s források segítségével. A kötet 623 jegyzete kiválóan mutatja, hogy – más történelmi korokhoz hasonlóan – a diktatúra évtizedeinek kutatása elképzelhetetlen a levéltárakban (különösen is az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában) megőrzött források aprólékos feldolgozása nélkül. Ezeket a dokumentumokat – miként a szerző esete is mutatja – nemcsak céhbeli történészek 3 KAHLER FRIGYES: II/5-ös történelmi olvasókönyv 5. Adalékok az egyházüldözés történetéhez 1958–1959. Bp., 2010. 74–75.