Levéltári Szemle, 66. (2016)
Levéltári Szemle, 66. (2016) 1. szám - Mérleg - Püspökként az állambiztonság kereszttüzében (Vajda Tamás)
Mérleg 91 A lábjegyzetekkel bőven alátámasztott, sajtóhiba-mentes könyv kiadója a Balatonfüred Városért Közalapítvány, a szerkesztői munkálatokat a szerző mellett Tóbiás Krisztián költő, irodalmár végezte, az olvasószerkesztő Burza Patrícia Kármen volt. A könyvet, a füredi Helytörténeti Gyűjtemény fekete-fehér korabeli fotográfiai teszik még élvezetesebbé. Összegzésként ismét csak azt mondhatjuk: kiváló, hiánypótló szakmunka jelent meg, amely érdekes, roppant olvasmányos stílusa miatt a szélesebb közönség számára is felüdülést jelenthet. Ráhangolásként, mottóként és zárásként, Krúdytól, az irodalmi ködlovagtól idézünk, a szövegrészlet a kötetben is megtalálható: „Voltak köztük nevek, amelyekhez csak a savanyú- vízzel kevert kerti bort lehetett elképzelni; más nevek a hosszadalmas ferblijátékot, mások ismét az esti táncot a társalgóban és a holdvilágos éjben való zenélést juttatták eszünkbe.” Ők voltak a professionatus spielerek, akikről immáron egy kiváló opus mesél nekünk Katona Csaba jóvoltából. Kovács Emőke *** PÜSPÖKKÉNT AZ ÁLLAMBIZTONSÁG KERESZTTÜZÉBEN BÁLINT LÁSZLÓ: Hamvas Püspök és az ÁVH Magyar Egyháztörténeti Munkaközösség–Historica Ecclesiastica Hungarica, Bp., 2014. 248 p. Bálint László az utóbbi másfél évtizedben tucatnyi kiváló könyvben hatalmas mennyiségű korabeli levéltári forrást feldolgozva mutatta be az 1945–1990 közötti állambiztonság működését, és számos koncepciós pert, derékba tört életet állított az érdeklődés homlokterébe. Noha a szerző nem rendelkezik történész végzettséggel, s több évtizedig végzett kémelhárító operatív munkát, írásai mégis megfelelnek a tudományos történeti munkákkal szemben támasztott követelmé- nyeknek, hiszen Bálint Lászlónak aprólékos ismeretei vannak az 1990 előtti állambiztonsági szolgálat működéséről, amit kitartó levéltári munkával gazdagított. Kötetei és tanulmányai gazdag jegyzetapparátusa tanúskodik arról, hogy a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, valamint a Politikatörténeti Levéltár és számos megyei levéltár vonatkozó iratanyaginak ismeretében, hosszú évek szorgos munkájával és gondos elemzésével készültek. Hamvas Endre (1890–1970) 1944. március 3-án nyerte kinevezését a csanádi püspöki székre, március 25-én szentelték fel, s egyházmegyéjét március 30-án foglalta el. Kinevezése tehát még a német megszállás előtt, az utolsó szabad főpapi választások közé tartozott. A háború befejezését követően Hamvas püspök határozott elképzelésekkel rendelkezett egyházmegyéje és általában a magyar katolikus egyház újjászervezésére és az egyház társadalmi programjának kiszélesítésére vonatkozóan. Nem véletlen, hogy magára vonta a kommunista államhatalom roszszallását. 1951. május 4-én Révai József a Magyar Dolgozók Pártja Titkársága ülésén az egyház-
