Levéltári Szemle, 66. (2016)
Levéltári Szemle, 66. (2016) 1. szám - Műhelymunkák - Csernus–Lukács Szilveszter: Kérelmek a Magyar Nemzeti Kormány Miniszterelnökségéhez
Csernus–Lukács Szilveszter 58 tek. A bírák és az ügyészek alá rendelt igazságügyi személyzetet kivándorlásra kényszerítették, amennyiben nem voltak hajlandók esküt tenni az új államra. A kérelmet benyújtók precedensként említették menekült feletteseik ügyét, akik már kaptak 1200 koronás gyorssegélyt a szegedi ítélőtáblától. A magyar igazságügyi alkalmazottak – bérük folyósítása mellett – azt is kérték a kormánytól, hogy ügyüket kezeljék bizalmasan, nehogy az a szerbek tudomására jusson, ugyanakkor tanácsot, irányelvet is kértek a kormánytól, hogy milyen magatartást tanúsítsanak a szerb kormányzattal szemben. 34 A kormány a június 14-i „elvi jelentőségű határozatá”-ra hivatkozott válaszában, amely szerint nem áll módjában segíteni a megszállott területeken lévő közalkalmazottaknak; a miniszterelnökség még a szerb kormánnyal szemben követendő magatartásról sem nyilatkozott. 35 Ám nem csak a megszállt területekről érkezett vagy ott rekedt közszolgák várták helyzetük jobbra fordulását a szegedi kormánytól. A kormány hatásköréhez tartozó Szeged és környéke állami tisztviselői (a vasutasokat is beleértve) szintén bérük felemelését kérték. Mint írják: „bennünket végsőkig juttatott legsötétebb nyomor kényszerít rá, hogy tovább elviselhetetlen helyzetünknek egyelőre legalább mulolagos orvoslását oda iktassuk az új nemzeti kormány legelső és egyben halasztást nem tűrő feladatai közé”. Égbekiáltó igazságtalanságnak tartja a beadvány, hogy míg egy átlagos pincér 1350 koronás havi jövedelmet tudhat magáénak, „amiről el van ismerve, hogy ennél kevesebből nem képes megélni”, addig egy VIII. fizetési osztályba eső főtisztviselő mindössze havi 900 koronát kap. A „megtartott tisztviselők” súlyos anyagi helyzetén még a tanácskormány is enyhített – ami Szegedre már nem terjedhetett ki – ezért kérik a magyar nemzeti kormányt, hogy számukra fejenként 2000 koronás gyorssegélyt utaljon ki ruházati és családi pótlék formájában. 36 A kormány államkasszájának szűkössége az igazságszolgáltatásban is fennakadá- sokat okozott, amit a szegedi államügyészség kérelme is jelez. Az államügyész súlyos pénzhiányról írt, ugyanis már 1919 márciusa óta nem tudta fizetni a fogvatartottak élelmezését, így szerződéses élelmezési vállalkozói a további szállítások beszüntetésé- vel fenyegettek, ha rövid időn belül nem kapják meg a 80 ezer koronára rúgó hátralé- kukat. Emellett a tanúk díját sem tudták megfizetni, így amennyiben az adóhivatal nem utalja ki az államügyészség számára a kért összeget, nem csak a letartóztatottakat lesz kénytelen szabadon bocsátani, de az idézett tanúk díját is meg kell tagadnia. 37 A minisztertanács helyt adott az ügyészség kérelmének és utasította P. Ábrahám Dezsőt – aki július 16-tól a pénzügyminisztériumot is vezette –, hogy közvetlen tájé- kozódás után foganatosítsa a kiutalást. 38 34 MNL CSML K 32. A nagykikindai igazságügyi alkalmazottak kérelme a magyar nemzeti kormányhoz, Nagykikinda, 1919. június 26. 35 MNL CSML K 32. 82/1919. M. E. sz. irat Vámos Vendel törvényszéki főigazgatónak, Szeged, 1919. június 27. 36 MNL CSML K 32. Állami tisztviselők, alkalmazottak és MÁV alkalmazottak levele a kormányhoz, Sz eged, 1919. június 5. 37 Az államügyész egyértelműen arra utalt, hogy ezzel félbeszakadnán ak a polgári és büntetőeljárások. (MNL CSML K 32. A szegedi államügyészség levele a miniszterelnökséghez, Szeged, 1919. augusztus 2.) 38 MNL CSML K 32. Minisztertanácsi jegyzőkönyv, Szeged, 1919. augusztus 9. ( K ELEMEN , 1923. 452.)
