Levéltári Szemle, 66. (2016)
Levéltári Szemle, 66. (2016) 1. szám - Műhelymunkák - Csernus–Lukács Szilveszter: Kérelmek a Magyar Nemzeti Kormány Miniszterelnökségéhez
51 MŰHELYMUNKÁK CSERNUS–LUKÁCS SZILVESZTER KÉRELMEK A MAGYAR NEMZETI KORMÁNY MINISZTERELNÖKSÉGÉHEZ 1919. MÁJUS–AUGUSZTUS * Az 1919-es év a magyar történelem talán legmozgalmasabb epizódja volt. A világháborús összeomlás után a gróf Károlyi Mihály vezette polgári forradalom Magyarországon először létrehozta a köztársasági államformát, s gyökeres fordulatot tűzött ki célul mind közjogi és politikai, mind társadalmi téren. A háború folytatódott KözépEurópában, ami az ország egyre nagyobb hányadának megszállását jelentette. A proletárdiktatúra 1919. március 21-ei kihirdetése az őszirózsást követően ismét új forradalmat hozott, amely merőben újító és idegen jellegű berendezkedésével szintén új korszakba kívánta vezetni a magyar társadalmat. A Forradalmi Kormányzótanács ellenségként tekintett a „burzsoá” Szövetséges és Társult Hatalmakra, így harcot hirdetett nemcsak az országrészeket megszállás alatt tartó cseh, román és szerb/jugoszláv államok, de a Délmagyarországon szintén jelen lévő, a térségben kompetens nagyhatalomnak számító Franciaország ellen is. A tanácskormánnyal szembenálló politikai és katonai erők a meg nem szállt Magyarország perifériáján vagy az országon kívül (Bécs, Graz, Feldbach) kerestek menedéket, és már 1919 tavaszán megkezdték hatalmi központjaik szervezését, melyek kö- zül elsőként a gróf Bethlen István által április 12-én alapított Antibolsevista Comité jött létre Bécsben. 1 A szerb-francia megszállás alatt álló Temesvárott is szerveződtek a csoportok, de a legeredményesebb ellenforradalmi, a politikai hatalom megszerzését célul tűző csoport Szegeden és Aradon jött létre a tavasz folyamán. A franciák által 1918. december 31. óta megszállt Aradon május 5-én megalakították a Magyar Nemzeti Kormányt gróf Károlyi Gyula (Károlyi Mihály unokatestvére) vezetésével és a franciák támogatásával. 2 Az ellenforradalmi központ vezetői a földrajzi és kommunikációs tá- * Köszönöm Sipos Józsefnek a tanulmány első változatához fűzött észrevételeit és javaslatait . 1 A Bécsi Magyar Futár heti lap március 22től jelent meg az osztrák fővárosban. ( O RMOS , 2000. 38.; G ÖMBÖS , 1920. 83 – 84.; R OMSICS , 1982. 31.) 2 R OMSICS , 1982. 32. – Az 1918. november 13ai belgrádi fegyverszüneti egyezmény a DrávaBajaSzabadkaMaros vonal mentén j e lölte ki a demarká ciós vonalat, amelytől délre és keletre a szerb, francia és román katonaság vonulhatott be, elvileg érintetlenül hagyva a magyar polgári közigazgatást. Az egye z-
