Levéltári Szemle, 66. (2016)

Levéltári Szemle, 66. (2016) 4. szám - Műhelymunkák - Keresztes Csaba: Kutatási lehetőségek és kutatási esetek az Új Magyar Központi Levéltárban 1970 és 1979 közöt

Keresztes Csaba 70 zőgazdasági ügyek, az oktatási és a kulturális ügyek. (Ez utóbbiak esetében azonban a

nemzetiségi ügyek kutatásának tilalma fennmaradt!)

14 Külön problémát okozott a külföldi kutatók kutatása. Egy 1955. évi szabályozás

szerint minden külföldi kutató érkezését jelenteni kellett a fenntartó szervnek, de

egyébként a külföldiek az 1918 előtti iratokat szabadon kutathatták, az 1918 utániakat

a Külügyminisztérium előzetes engedélyével.

15 Később a külföldiek kutatását radikálisan korlátozták: az 1971-ben kibocsátott LÜSZ külföldiekre vonatkozó paragrafusá-

nak

16 nem volt egyértelmű a megfogalmazása, ezért a minisztérium egy külön értelmezési utasítást is kibocsátott. Ebben egyértelművé tették, hogy a „magánúton érkezett” külföldieknek csak az 1938 előtt keletkezett iratokban szabad kutatniuk, az utáni iratokban nem.

17 Nem sokkal később e rendelkezést azzal enyhítették, hogy a kivételek

elbírálását a művelődésügyi miniszter hatáskörébe utalták.

18 Az engedélyezés menete a levéltárban A vizsgált évtized folyamán, a helygondok ellenére, az ÚMKL átvette a levéltárérett

iratok jelentős részét az átadó szervektől, így iratanyaga az 1970. évi 5800 iratfolyómé-

terről 1980-ra 8500 iratfolyóméterre nőtt.

19 A levéltárhoz írásban fordulhattak a kutatást kérelmezők, e beadványokat a levéltár központi iktatójában szabályosan iktatták, és elintézés után a már a bevezetőben

említett, adott évi tételszám alá helyezték. A kutatási kérelemhez kapcsolódó engedé-

lyezési eljárást hivatalból a levéltár indította meg. Elsőként az adott iratanyag referense

nyilatkozott egy pro domóban arról, hogy javasolja-e a kutatást vagy sem, a vezető pedig ennek figyelembe vételével határozott a kutatási eljárás további lépéseiről. Ha az

iratbetekintéshez engedélyre volt szükség, akkor a levéltár fordult az engedély megadá-

sa iránt hivatalos kéréssel az adott szervhez, illetve a kutatási téma provenienciálisan

különböző iratanyagokra kiterjedtsége miatt akár több szervhez. A kutatáshoz szüksé-

ges engedélyeket tehát a levéltár igyekezett megszerezni, nem pedig a kutatást igénylő

magánszemély. Az évtizedben keletkezett kutatási ügyiratok elemzése kimutatta, hogy

a beérkező megkeresésekre a szervek szinte minden esetben és késedelem nélkül válaszoltak, beleegyező, vagy elutasítást tartalmazó válaszlevélben. 14 A felsorolt ágazatok iratanyagai közül itt is kivétel volt a titkos ügykezelésű (TÜK) iratok, illetve a személyzeti iratok csoportja. 15 http://library.hungaricana.hu/hu/view/LeveltariKorpusz_08_IratanyagHasznalata/?pg=21&layout=s (Letöltés ideje: 2016. augusztus 5.) 16 A LÜSZ 109. § értelmezése (külföldi kutató). 51385/1972 X. LIG (

https://library.hungaricana.hu/hu/view/LeveltariKorpusz_08_IratanyagHasznalata/?pg=59&layout=s Letöltés ideje: 2016. december 1.) 17 http://library.hungaricana.hu/hu/view/LeveltariKorpusz_08_IratanyagHasznalata/?pg=59&layout=s (Letöltés ideje: 2016. augusztus 5.) 18 http://library.hungaricana.hu/hu/view/LeveltariKorpusz_08_IratanyagHasznalata/?pg=61&layout=s (Letöltés ideje: 2016. augusztus 5.) 19 VERŐ, 1986. 20., 25.