Levéltári Szemle, 66. (2016)
Levéltári Szemle, 66. (2016) 4. szám - Műhelymunkák - Keresztes Csaba: Kutatási lehetőségek és kutatási esetek az Új Magyar Központi Levéltárban 1970 és 1979 közöt
67 MŰHELYMUNKÁK K ERESZTES C SABA KUTATÁSI LEHETŐSÉGEK ÉS KUTATÁSI ESETEK AZ ÚJ MAGYAR KÖZPONTI LEVÉLTÁRBAN 1970 ÉS 1979 KÖZÖT A levéltári iratok kutatásának történetét eddig kevesen dolgozták fel, pedig bővelkedik máig hasznosítható szakmai ismeretekben, sőt, elősegítheti az adott történelmi korszak pontosabb megismerését is. Az Új Magyar Központ i Levéltár (továbbiakban: ÚMKL) fondja és ezzel együtt története lezárt egységet alkot. Működésének huszonkét éve alatt (1970 június – 1992 június), az 1945 utáni, szocialistának nevezett korszak iratanyagát gyűjtötte és őrizte, ezért e levéltári iratanyag a z adott korban különösen érz é kenynek számított. Tanulmányomban az ÚMKL első, közel tíz évének levéltári kutatásokra vonatkozó tevékenységét dolgoztam fel, 1 felhasználva a kutatási kérelmek irattári anyagból má- ra levéltári anyaggá vált ügyiratait. Az ÚMKL-ban a kutatások engedélyezési ügyeit minden évben egy külön tételszám alá gyűjtötték össze (kivétel az első két év, amikor a külföldi kutatók kéréseinek külön tételt biztosítottak), azokat megőrizték és szakszerűen irattárazták. Mindehhez tudni kell, hogy az ÚMKL-nak hosszú időn át nem volt hivatalosan elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint iratkezelési szabályzata és irattári terve. A mindennapi működés biztosítására kidolgoztak és bevezettek egy irattári tervet, amelyet 1970– 1972-ben alkalmaztak az iratkezelés során. 1972-ben – egy levéltári intézménytől elvárható módon – meglehetősen jól szerkesztett iratkezelési szabályzatot alkottak, és emellett az irattári tervet is megreformálva egy jól kidolgozott tételsort állítottak fel. Ezt 1980-ig alkalmazták, amikor végre sikerült az iratkezelési szabályzattal együtt elfogadtatni az SZMSZ javaslatot a fenntartó minisztériummal. 2 Az említett Kutatások engedélyezése nevű tétel 1972-ig nem volt selejtezhető, az 1972-től 1980-ig használt irattári terv szerint 15 év után vált selejtezhetővé. (Az 1980. évtől használt hivatalos irattári terv szerint is ebbe a kategóriába került.) 3 1 A legjelentősebb jogszabályváltozások ebben az évtizedben következtek be, ezt az idősza kot nyugo dtabb , s tabilabb kutatási helyzetű korszak követte. Az 1980 és az 1992 közötti időszak kutatási helyz e tének története – terjedelmi okok miatt is – külön tanulmányban kap helyet. 2 KERESZTES, 2014. 3 E tételt, vagyis a kutatási iratokat nem selejtezték, azok továbbra is az ÚMKL levéltári anyagát alkotják.
