Levéltári Szemle, 66. (2016)
Levéltári Szemle, 66. (2016) 4. szám - Kilátó - Cseh Gergő Bendegúz: Levéltárak, harmónia és barátság. A Nemzetközi Levéltári Tanács szöuli kongresszusáról
Levéltárak, harmónia és barátság 63 A Kongresszuson több szekció is foglalkozott az információ-technológia nyújtotta új lehetőségekkel és természetesen a digitális iratkezelés levéltári veszélyeivel is. Az elektronikusan keletkezett iratok hosszú távú megőrzéséhez szükséges egységes eszközök és megoldások kialakításának céljával létrejött E-ARK Project működéséről az észt Kuldar Aas tartott beszámolót. Az E-Ark Project 14 (melynek záró konferenciájára éppen Budapesten került sor 2016 decemberében) az elektronikus iratok interoperabilitását és későbbi minél sokoldalúbb levéltári felhasználását tekinti küldetésének, ehhez pedig olyan sztenderd információs csomagok kialakításához kíván egységes eszközt kialakítani, melyek a későbbiekben további jelentős fejlesztések nélkül is értelmezhetővé és felhasználhatóvá teszik az archivált elektronikus iratokat. A svéd Magnus Geber ugyanehhez a témához kapcsolódva ezeknek az információs csomagoknak a sztenderdizálási munkálatairól beszélt előadásában. Az információtechnológiai előadások másik fontos tematikája volt az ún. Cloud Computing, vagy magyarosan Felhő Alapú Tárolás használata az elektronikus iratok megőrzésének és felhasználásá- nak biztosítására. Az indonéz Prasitio Utomo például az üzleti életben széles körben elterjedt SOA (Service Oriented Archtitecture), valamint kormányzati intézmények által gyakran használt e-Government megoldások előnyeit fejtette ki a nagy méretű adatállományok költséghatékony és rugalmas tárolása területén. A felhő-alapú tárolás előnyeiről és megoldásairól a rendezvényen egyébként elsősorban kínai és dél-koreai résztvevők tartottak, leginkább csak informatikusoknak címzett, vagy elsősorban számukra értelmezhető előadásokat. A témakörhöz kapcsolódóan fontos szerepet kaptak az elektronikus levelek archiválásának problémái is. A mexikói Francisco Javier Acuna Llamas például egy hazájában éppen folyamatban lévő szakmai vitáról számolt be, amelyek témája éppen a kormányzati szerveknél keletkező e-mailek megőrzése és archiválása. Ennek a folyamatnak a révén az előadó szerint egyszerre kell(ene) érvényesí- teni az intézményi érdekeket, a történeti értékeket és a közbizalom előmozdítását. Az elektronikus iratok kezelésével és archiválásával kapcsolatos szekciók másik fontos kulcskérdése az ún. Big Data megoldások használata volt az iratképző szervek gyakorlatában, valamint ennek levéltári kihatásai. A Big Data koncepció lényegében az állami intézmények, vállalatok és magánszemélyek tevékenysége során keletkező, óriási mennyiségű és a legkülönfélébb formátumú elektronikus iratok egységes és hatékony feldolgozásának módszerét jelenti. A Big Data megoldásokat a három „V” betűvel, vagy 3V-vel szokták jellemezni, ami a mennyiséget (volume), a sebességet (velocity) és a változatosságot (variety) jelenti az adatfeldolgozásban. Ez utóbbihoz mostanában egy negyedik „V” betűt is hozzátesznek, mely az adatok valóságosságára, igazi voltára utal (veracity). A Big Data egyébként, mint az számos előadásban is elhangzott, alapvetően kapcsolódik a Cloud Computinghoz, mivel az utóbbi a nagy adatmennyiségek hatékony tárolásának és rendszerezésének legalkalmasabb megoldása. Az óriási adatállományok keletkezése és tárolása pedig természetszerűleg veti fel azt a kérdést, hogy a bennük megőrzött információk összefüggései milyen további szövegelemzési, adatbá- nyászati eszközökkel aknázhatók ki a jelenleginél sokkal hatékonyabban és gyorsabban. A szöuli levéltári kongresszuson a mesterséges intelligencia mind szélesebb körű alkalmazása is számos előadás témáját képezte, ami jól jelzi, hogy a tömeges adatfel- 14 http://eark-project.com/
