Levéltári Szemle, 66. (2016)
Levéltári Szemle, 66. (2016) 4. szám - …Október 23. után – November 23. előtt… - Hangulatjelentés a szabadságharc leverését követő időszakban Közreadja: Horváth J. András – Koltai Gábor
Horváth J. András – Koltai Gábor 48 ezért a taxi vállalat szolidáris sztrájkot vállal a TEFU mellett. Cze iner 23 (a taxi munká stanács elnöke) a tegnapi rádiónyilatkozat ellenére telefonált a vállalathoz a dolgozó knak, hogy ne dolgozzanak (TEFU szolidaritás). Nem értenek egyet a minisztertanács döntésével a munkástanácsok kérdésében. Az a véleményük, hogy minden visszaesett a régibe , és ők így nem akarnak dolgozni. 24 A Fővárosi Villamosvasút Barosstelepén és Hungáriatelepén sem dolgoznak. 25 Május 1. Ruhagyár: 26 kb. 3500as létszámú dolgozókból 3400an mentek be dolgozni. Közben a munkástanács ülést tartott, és az ülésen egyhangúlag úgy döntöttek, hogy csatlakoznak a Budapesti Munkástanács felhívásához, és 48 órás tiltakozó sztrájkot tartanak, mert megakadályozták a munkástanácsok országos gyűlését. A sztrájkhatározat ellen tiltakozó hangok nem igen hallatszottak, hanem a közlés után mindenki eltávozott a gyárból. A munkások körében erősödik ugyan az a kívánság, hogy el kell már kezdeni dolgozni, de a munkástanács döntésével szemben nemigen ad véleményének kifejezést senki. Egyes munkarészlegeken volt nyilasok és má s demagóg elemek szítják a hangulatot, akikkel szemben a volt párttagok sem, [a] pártonkívüliek sem mernek fellépni. A munkástanács elnöke egy Wein nevű, volt cérnagyári részvénytulajdonos. 27 A munkástanács szinte teljesen az ő befolyása alatt áll. A munkás ok között kezdenek jelentkezni Weinnel szemben elégedetlen hangok és egyetértenek azzal, hogy ne volt tőkések vezessék a munkásokat. Ezt a véleményt azonban inkább személyes beszélgetésnél nyilvánítják, nyíltan ennek még nem adnak kifejezést. Változatlanul erős a szovjetellenesség. A szovjetellenes hangulatkeltők azt a nézetet terjesztik, hogy a Szovjetunió már a végét járja. Azt magyarázzák, hogy a tőkés országok stratégiailag úgy készülnek fel, hogy döntő csapást mérjenek a SZUra. Ezzel magyarázzák azt i s, hogy az angolok és franciák megtámadták Szuezt. A gyárban meglehetősen erős kommunistaellenes hangulat is uralkodik. Egyszerű párttagokat, alapszervi vezetőségi tagokat is élesen támadnak. Jelenleg szinte lehetetlennek látszik, hogy ott kommunisták megs zólalhassanak. Nagyon sok a volt olyan párttag, akik [a] pártról hallani sem akarnak. 23 Czeiner Ferenc 1957 januárjában a Récsei Garázs munkástanácsának volt az elnöke. „Egy hónapja sincs, hogy szakszervezeti választásokat tartottunk és én kaptam a legtöbb szavazatot. Az az elvem, hogy a dolgozókról a dolgozók nélkül nem döntünk.” (Népszabadság, 1957. január 24.) 24 Valójában az Elnöki Tanács munkástanácsokról hozott törvényerejű rendeletéről van szó. (Népszabadság, 1956. november 22.) 25 A Fővárosi Villamosvasút (FVV) 1951-ben jött létre az egységes BSZKRT villamos üzemága utódvállalataként. A Hungária kocsiszín (VIII. Törökbecse utca 1.) 1912-ben, a Baross kocsiszín (VIII. Baross utca 132.) pedig 1889-ben létesült. 26 A vállalat a VIII. Elnök u. 1. sz. alatt működött. A központi pártlap a Központi Munkástanács által meghirdetett 48 órás általános sztrájk elleni hangulatkeltés jegyében ezeket írta a vállalat munkástanácsáról: „Mi keresnivalója van például a Május 1 Ruhagyár munkástanácsában egy volt cérnagyári részvénytulajdonosnak, mégpedig elnöki minőségben? A munkástanács szinte teljesen az ő befolyása alatt áll és természetesen a 48 órás sztrájk mellett döntött.” (Népszabadság, 1956. november 23.) 27 Az Első Magyar Cérnagyár Részvénytársaság egykori cégvezetőjéről, Wein Miklósról van szó. (Központi Értesítő, 69. évf. 1944. szeptember 7. 36. szám. 1232.; KELLER MÁRKUS: A gyár és a munkás. A Május 1. Ruhagyár munkástanácsa 1956–1957-ben. 1956-os Intézet Évkönyve 8. Bp., 2000. 274–285.)
