Levéltári Szemle, 66. (2016)
Levéltári Szemle, 66. (2016) 1. szám - Forrás és érték - Zámbó István: A budapesti jogszolgáltatási szervek iratselejtezési gyakorlatának változásai. II. rész
A budapesti jogszolgáltatási szervek iratselejtezési gyakorlatának változásai 35 ügyek stb.) az állampolgári jogok biztosítása érdekében ennél hosszabb őrzési idő szükséges. Ezen az állapoton kívántak változtatni a 2000-es évek elején a „Selejtezési mintajegyzék készítése jelenkori polgári peres iratokhoz” és a „Selejtezési mintajegyzék kidolgozása jelenkori büntetőperes iratokhoz” című – minisztériumi pályázat keretében futó – projekt munkálatait elvégző levéltárosok. A projekt legfontosabb eredménye – a kérdés tisztázásán túl – az akkor hatályos 109/1981. IM utasítás korrekciójának szánt selejtezési eljárás kidolgozása az alsófokú bíróságok számára, elsőként a polgári peres, majd a büntetőperes iratokhoz. Iratértékelő munkájuk során szerzett tapasztalataikat részben a Levéltári Szemle hasábjain adták közre, részben más kiadványokban. 60 A munka eredményessé- gét bizonyítja, hogy az összeállított mintajegyzékeket a bíróságok a gyakorlatban is alkalmazták, valamint a projekt során tapasztaltakat a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. IM rendelettel egységes szerkezetben kiadott, a bíróságok egységes iratkezeléséről szóló 2002. évi 4. sz. OIT szabályzat készítésekor át tudták adni a jogalkotónak, és sikerült ezzel a levéltári érdekeket érvényesíteni. 61 A mintajegyzékek alapján végzett selejtezések eredményeként fennmaradó iratanyag nem csak terjedelmében különbözik a korábbi szabályozások alapján összeállt iratanyagtól, hanem a válogatás szempontjainak köszönhetően immár történeti kutatá- sok alapjául is szolgálhat. Egyrészt azért, mert nem politikai/ideológiai célok vezérelték az útmutató pontjainak összeállítását, mint az 1950-es években. Másrészt elvetik az 1971-es, illetve 1981-es szabályozás által képviselt rövidtávú ügyviteli célokat előnyben részesítő és a történeti szempontokat háttérbe szorító nézeteket. A mintajegyzékekben foglaltakkal (például a mintavételezés százalékos aránya, egy-egy ügytípus megtartásá- nak előírása, vagy a „ballasztalanítás” során eltávolítandó iratfajták meghatározása stb.) természetesen lehet és kell vitatkozni, sőt ezeknek a rendszeres felülvizsgálata is szükséges. Ilyenre legutóbb 2010–2011 folyamán került sor. 62 A kérdés napjainkban ismét aktuálissá vált az Országos Bírósági Hivatal Elnöké- nek, a bíróságok egységes iratkezelési szabályzatáról szóló 17/2014. (XII. 23.) OBH utasításával, amely újabb kihívásokat fog jelenteni – és aktív részvételt fog igényelni – mind a levéltárak és levéltárosok, mind a bírósági szervezet számára, mivel az új szabályzat is biztosítja a maradandó értékű iratok mintavételi eljárás során történő kivá- lasztásának és megőrzésének lehetőségét. 60 A polgári peres iratokhoz készült összefoglalást és a résztanulmányok bibliográfiai adatait lásd K ENY ERES – S ARUSI – S IPOS , 2001. A teljes munka összefoglalását lásd K ENYERES , 2003. 61 K ENYER ES , 2003. 216 – 217. 62 F EHÉR – N AGY – T ASNÁDI – S ARUSI , 2011.
