Levéltári Szemle, 66. (2016)
Levéltári Szemle, 66. (2016) 4. szám - Sipos András: A magyar önkormányzati és területi levéltárak egykor és napjainkban
A magyar önkormányzati és területi levéltárak egykor és napjainkban 13 intézményei”. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az iratok őrzésével, valamint a megyei iratképzőkel kapcsolatos szakmai feladataik megmaradtak, e feladatokhoz azonban a Nemzeti Levéltár költségvetésének keretei között rendelnek erőforrásokat. A tagintézmények vezetőit – az illetékes miniszter egyetértésével – a Nemzeti Levéltár főigazgatója nevezi ki. Csupán Budapest Főváros Levéltára és a négy városi levéltár működik továbbra is önkormányzati intézményként. A területi levéltárak és a helyi társadalom Az utóbbi két évtized során a területi és helyi levéltárak komoly erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy történeti és archivisztikai kutatásokat végző intézményekként érdemben előmozdítsák a helyi és regionális történeti ismeretanyag gyarapodását, terjesztését, a helyi identitás erősítését. A Magyar Nemzeti Levéltár tagintézményeiként eltöltött első két év után a megyei levéltárosok e szerepértelmezése nem változott érzékelhető módon, s továbbra is a fenti szakmai küldetést teljesítik. A jelek szerint a tagintézményi státusz ad némi lehetőséget a korábbi évtizedek során kialakított egyedi intézményi profil sajátos értékeinek megőrzésére. Az egyes intézmények a már kitaposott utakon tovább haladva folytathatják az innovatív kezdeményezéseiket a helyi társadalom irányában, a csak náluk rendelkezésre álló tudás és szakértelem hasznosításá- val létrehozott partneri kapcsolataikra alapozva. 2011-től a különböző levéltárak nyilvános rendezvényeit összeköti a Nemzeti Kulturális Alap által támogatott Nyitott Levéltárak programsorozat. Ennek köszönhetően az érdeklődők egy közös felületen – nyomtatott programfüzet, illetve weboldal – keresztül kaphatnak információt többek között a konferenciákról, kiállításokról, ünnepi rendezvényekről, előadásokról, gyermekprogramokról. A területi és önkormányzati levéltárak egyre intenzívebben kapcsolódnak be a Múzeumok Éjszakája és a Kutatók Éjszakája eseménysorába. Ezeken a résztvevők csoportos vezetések, előadások, interaktív játékok és egyéb lehetőségek révén nyerhetnek bepillantást a levéltárak mindennapi munkájának azokba a részleteibe is, amelyek egyébként nem nyilvánosak. Néhány megyei és városi levéltár vezető szerepet játszik az elmúlt évek során kifejlesztett levéltárpedagógiai programokban, ami manapság a szakmai munka egy új területének is tekinthető. A megyei levéltárak által évente rendezett Levéltári Napok remek lehető- séget biztosítanak a kollégáknak és kutatóknak, hogy bemutassák legújabb kutatási eredményeiket az érdeklődők számára. A helyi emlékezeti kultúra színvonalas ápolásának jó példája a Veszprém Megyei Levéltár által 2010-ben útjára bocsátott Veszprémi Kaleidoszkóp projekt. A mintegy 60 ezres lélekszámú, gazdag történelmi múltú dunántúli megyeszékhelyet nagy mértékben érintette és átformálta a szocialista iparosítás. A levéltár azzal fordult a helybeliekhez, hogy adják kölcsön digitalizálás céljából a birtokukban lévő, az 1970 előtti Veszprémről készült fényképeiket. Az erre vállalkozókkal pedig interjút készítettek, s Veszprémi Történeti Szalon címmel nyilvános beszélgetéssorozatot is szerveztek, amelynek keretében megidézték az idők folyamán eltűnt színhelyeket, intézményeket, embereket. A digitalizált fotókat és a történeti szalon összejövetelein rögzített beszélgetéseket a levéltár honlapján is közzétették. A beszélgetések során feltáruló emlékek a mindennapi élet színtereire éppúgy vonatkoznak, mint például a város szocialista épí-
