Levéltári Szemle, 66. (2016)
Levéltári Szemle, 66. (2016) 1. szám - Forrás és érték - Zámbó István: A budapesti jogszolgáltatási szervek iratselejtezési gyakorlatának változásai. II. rész
A budapesti jogszolgáltatási szervek iratselejtezési gyakorlatának változásai 33 szempontokat Szekeres József foglalta össze 1959-ben megjelent tanulmányában, eszerint az utasítás kimondta, hogy minden ítéletpéldány megtartandó; a befejezetlen ügyek selejtezendők; listát közölt a nem selejtezhető ügytípusokról, valamint a részselejtezé- sükkor eltávolítható iratfajtákról. 49 A büntető járásbírósági ügyek esetében a levéltár alapvetően az ítéletek és a határozatok, az elnöki ügyek vonatkozásában pedig a bíró- ság személyi-személyzeti ügyeire vonatkozók megtartását kérte a bíróságtól. 50 Az utasítás elegendő időt hagyott a korszak levéltárosainak, hogy a bírósági iratok értékelésével foglalkozzanak és újabb megőrzési-selejtezési szempontokat dolgozzanak ki, az utasításban meghatározott, hosszúnak mondható őrzési idők miatt (például a polgári peres ügyeket 35 év, a büntető ügyeket 25 év után lehetett selejtezni). Éppen ezeknek a csökkentése volt a legfőbb indok egy újabb utasítás kiadására az 1960-as évek végén, mert a védett irattárak és a hosszú őrzési idők miatt a bíróságok irattáraiban túl nagy mennyiségű iratanyag halmozódott fel, valamint már ekkor látszódott, hogy a védett iratokat a levéltárak helyhiányra hivatkozva nem fogják átvenni. Továbbá igény mutatkozott arra, hogy az ügykezelés szempontjából már a szabályzatban legyenek elkülönítve a ki nem selejtezhető, illetve a selejtezhető iratok és iratfajták. 51 Ezen szempontok érvényesültek a következő, 108/1971. IM utasításban, 52 amely mellékleteként már irattári tervet is tartalmazott. Az új utasítás kiadását indokolta több, a levéltárügyben 1968–1969 folyamán bekövetkezett változás, ugyanis a területi állami levéltárak 1968-ban tanácsi fenntartás és irányítás alá kerültek, amivel megszűnt a levéltárak centralizált helyzete. Ez új szabályozást követelt meg, amely a levéltári anyag védelméről és a levéltárakról szóló 1969. évi 27. tvr. és a végrehajtására kiadott 30/1969. Korm. rendelet kiadásával valósult meg. Témám szempontjából kiemelendő, hogy az utóbbi „újraszabályozta az iratkezelést, többek között iratkezelési szabályzatok rendszeresítését rendelte el, és a levéltári anyag védelmében megadta a levéltáraknak az iratkezelés ellenőrzé- sének jogát.” 53 A 108/1971. és a 109/1981. IM utasítás A 108/1971. és a 109/1981. IM utasítás főbb jellemzőiről, problémáiról és alkalmazá- suk vizsgálatáról már átfogó képünk van, 54 ezért itt csak kiegészítő információkkal kí- vánok szolgálni. Az 1971-es utasítás – amely a 30/1969. Korm. rendelet mellékleteként kiadott irányelveknek megfelelően kapta meg végleges formáját – 7-16. §-a általá- nos rendelkezéseket fogalmaz meg a selejtezések végrehajtásával kapcsolatban. Problémának tekinthető, hogy a 17. § (1) bekezdés alapján az utasítás visszamenőlegesen is alkalmazható volt – erről már miniszteri állásfoglalás is született 55 – ezért az 1950-es 49 SZEKERES, 1959. 45–53. 50 BFL XXV.44. A Pesti Központi Kerületi Bíróság fonddossziéja. 51 MNL OL XIX–I–7–o–94370/1969.XVIII. LIG. sz. 52 Igazságügyi Közlöny, 1971. 79. évf. 8. sz. 146–149. (Az igazságügyi szervek iratainak irattári kezeléséről és selejtezéséről. Melléklet: Bíróságok irattári terve.) 53 LAKOS, 2009. 306–307.; Magyar Közlöny, 1969. 68. sz. 199–200., 284–288. 54 K ENYERES – S ARUSI – S IPOS , 2001.; K ENYERES – S ARUSI – S IPOS , 2003.; K ENYERES , 2003. 55 MNL OL XIX–I–7–o–51.631/73.X. LIG. sz. – Vö.: SZŐCS, 1990. 21.; KENYERES–SARUSI–SIPOS, 2001. 17.
