Levéltári Szemle, 66. (2016)
Levéltári Szemle, 66. (2016) 1. szám - Forrás és érték - Zámbó István: A budapesti jogszolgáltatási szervek iratselejtezési gyakorlatának változásai. II. rész
A budapesti jogszolgáltatási szervek iratselejtezési gyakorlatának változásai 31 nak viszonylatában is biztosította a Párt jelentős és eredményes támogatását”. 40 Hasonló vélemény fogalmazódott az 1952-es Országos Levéltárvezetői Konferencián is, ahol érté- kelték az MMI addigi működését. A Magyar Munkásmozgalmi Intézet „az irattermelő szerveknél folyó selejtezést össze kívánta kapcsolni a munkásmozgalom történetére vonatkozó dokumentumok felkutatásával, s ennek során bekapcsolódott a selejtezések ellenőrzésébe és támogatásával biztosította, hogy a levéltárak ellenőrző szerepe a lehető legszélesebb keretekben érvényesüljön, […] állandóan figyelemmel kísérte és kíséri a selejtezéseket, s közreműködése nagy mértékben hozzájárult, hogy a selejtezések körül nagyobb visszásságok nem voltak tapasztalhatók.” 41 A rohamléptekben végzett munka félreértéseket, kisebb-nagyobb problémákat okozott. A 958/1952. IM. utasítást követő iratselejtezések során több bíróságnál és ügyészségnél is tervbe vették az 1918–1944. közötti években keletkezett büntetőügyek selejtezését. Az Igazságügyminisztérium nyomatékosan felhívta az államügyészségek figyelmét, hogy az említett iratok nem selejtezhetők. Ugyanakkor hozzátette, hogy ha az MMI igényt tart az iratanyag valamely részére, akkor „átvételi elismervény ellenében ki kell adni” a számára. 42 Itt érdemes megemlékezni az ügyészségi iratok selejtezéséről, ugyanis ezzel kapcsolatban a LOK álláspontja az volt, hogy azokat nem kell sürgetni. 43 Ezzel magyarázható, hogy az MMI által végzett kutatóselejtezéseken túl ezekben az években nem selejteztek a budapesti ügyészségi irattárakban. Az ügyészségi iratok megőrzéséről és selejtezéséről a 24/1955. LFÜ utasítás határozott, amely ezen iratok tekintetében hatályon kívül helyezte az említett két szabályozást. 44 A Levéltárak Országos Központja 1955 végén – a szervek 1955. november 1. és 1956. március 1. közötti évi rendes iratselejtezésének ellenőrzése kapcsán – kérte a levéltárvezetőket, hogy közöljék az illetékességükbe tartozó szervekkel, hogy a Munkásmozgalmi Intézet a „soron lévő iratok selejtezésénél nem tart igényt az érdekében elrendelt intézkedések végrehajtására”. Válogatómunkái ezzel 1955 végére már biztosan befejeződtek. 45 A kampányszerű selejtezések végét jelentette továbbá az Igazságügyminisztérium közleménye, melyben tájékoztatta az igazságügyi szerveket, hogy irattáraik selejtezését a hatályban lévő jogszabály alapján 1956. december 31-ig végre kell hajtani. 46 Ekkor már a budapesti jogszolgáltatási szervek vélhetően nem selejteztek. 40 F ÁRA , 1952. 35. 41 Országos levélt árvezetői konferencia, 1952. november 20 – 22. Bp., 1953. 42 Az utasítás 9917/A-4/1. IM sz. alatt 1952. augusztus 16-án jelent meg, az ügyészségekre vonatkozóan 9921/178/1952. I.M.sz. alatt 1952. október 17-én kibővítve ismét kiadták. Ugyanakkor meg kell említeni az ekkor már Szombathelyi Állami Közlevéltár nevet viselő levéltár válaszát, miszerint nem kezdődött meg a selejtezés, csupán az ügyészség előadója nevezte annak az MMI által végzett iratválogatásokat, vagyis az eredetileg nem selejtezhető évkörű büntetőperes ügyekből is válogathattak. (MNL OL XIX–I–18– a–864–51105/1952. LOK sz.) 43 MNL OL XIX–I–18–a–86401–20–60/1955. LOK sz. 44 Ügyészségi Közlöny, 3. évf. 1955. 7. sz. 89–90. 45 MNL OL XIX–I–18–a–86401–20–56/1955. LOK sz. 46 Igazságügyi Közlöny, 65. 1956. 18. sz. 153., A 324/1956. IM I/1. és V/1. számú közlemény a selejtezésről és a hulladékpapír beszolgáltatásról.
