Levéltári Szemle, 66. (2016)

Levéltári Szemle, 66. (2016) 3. szám - Műhelymukák - Kurucz Ádám: Borsod vármegye és Miskolc thj. város Vitézi Székének felszámolása, iratanyagának és ingóságainak sorsa

Borsod vármegye és Miskolc thj. város Vitézi Székének felszámolása, iratanyagának és ingóságainak sorsa 83 képezte, továbbá a miskolci kapitányság az ingatlanokkal kapcsolatban csak vélemé-

nyező szerv volt. „Az ingatlanok telekkönyvi- és birtokívei – közölte Litkey György – központilag, az Országos Vitézi Széknél, Budapesten kezeltettek és azoknak ez idő

szerint ott is kell lenni. […] A miskolci Székkapitányság csak pénzbeszedő volt, a beszedett pénzt haladéktalanul a[z] [Országos] Vitézi Széknek küldöttem be. A vitézi

szék működésének beszüntetése előtt minden pénzt az Országos Vitézi Székhez küldöttem be úgy, hogy vitéz Zirczy József ezredes, székkapitány sem vitt magával semmiféle vitézi pénzt vagy értéket. Kijelentem, hogy nálam nincs a Miskolci Székkapitányságnak semmiféle értéke vagy pénzkészlete. Több takarékbetétkönyve is volt a Vitézi Szék kapitányságának, az azokon elhelyezett összeget kivettük, és még a működése

megszüntetése előtt Pestre szállítottuk, a betétkönyvek 5-5 pengő betétállománnyal a

birtokomban voltak, azonban lakásom felrobbanása következtében megsemmisültek

vagy eltűntek”. Irsa József a városi számvevőség részéről kijelentette, hogy sem az Országos Vitézi Széknek, sem a Miskolci Székkapitányságnak Miskolc thj. városánál pénze, letétje vagy egyéb értéke nincsen. Ezzel a vármegyei vitézi szék felszámolása közel

44 év működés után befejeződött. 1945. április 25-én Miskolc thj. város tiszti főügyésze – hivatkozással a polgármester 4902/I. ki. 1945 számú véghatározatára – beterjesztette az „Országos Vitézi

Szék miskolci székkapitánysága” feloszlatásával kapcsolatban felvett jegyzőkönyvet,

valamint annak mellékleteit Miskolc város polgármesteréhez. A főügyész úgy ítélte

meg, hogy az iratok a vármegyei árvaszék irattárában védett helyen vannak, ezért a vitézi szék iratanyagának beszállítását mellőzte, de megjegyezte, hogy az iratok csomagolásához „egy nagyobb ládára lenne szükség”. 1945. április 30-án Gálffy Imre polgármester a vármegyei vitézi szék felszámolá-

sáról készült jegyzőkönyv másolatát megküldte Erdei Ferenc belügyminiszternek, továbbá utasította Czibere Kálmánt, hogy a Szentgyörgyi Gergely irodaigazgató és Vesztig

Barna irattáros őrizetére bízott ingóságokat- és iratokat vegye át, s ezeket ládába zárva

és a ládát lepecsételve adja át a gazdasági ügyosztálynak, azzal a felszólítással, hogy az

átadott javak megfelelő őrzéséről gondoskodjanak.

23 Az ládák átvételére egyben felszó-

lította a gazdasági ügyosztályt is. Az időközben főügyésszé előlépett Czibere Kálmán július 23-án jelentést küldött

a polgármesternek, melyben arról tájékoztatta, hogy a gazdasági ügyosztálynál és a vá-

rosi mérnöki hivatalnál is megrendelte az iratok elhelyezésére szolgáló ládát, azonban

többszöri sürgetése dacára sem bocsátottak ilyet rendelkezésére. Miután Gálffy Imre augusztus 1-ig sem kapott választ, Czibere Kálmán jelentése

nyomán ismételten felszólította a gazdasági ügyosztály vezetőjét, hogy az április 30-án

kelt rendeletére azonnal adjon választ és a késedelem okát igazolja. Az ügy folytatásá-

nak nem maradt fenn forrása, ezért feltételezhető, hogy a gazdasági ügyosztály eleget

tett a polgármester által szabott augusztus 8-i határidőnek és egy arra alkalmas ládában 23 5932/ki.1945. számú polgármesteri utasítás