Levéltári Szemle, 66. (2016)

Levéltári Szemle, 66. (2016) 1. szám - Forrás és érték - Zámbó István: A budapesti jogszolgáltatási szervek iratselejtezési gyakorlatának változásai. II. rész

A budapesti jogszolgáltatási szervek iratselejtezési gyakorlatának változásai 27 Igazságügyminisztérium Bírósági Főosztálya, hogy a „kellő tájékoztatás ellenére felmerült

konkrét tapasztalatok azt mutatták, hogy egyes bíróságoknál […] a selejtezéseknél az útmutatókat

nem alkalmazzák, sőt, […] az útmutatók létezéséről sem tudnak”.

22 A LOK munkatársai által

a budapesti bíróságoknál tartott ellenőrzéseikről készült feljegyzéseikben mindig arról

számoltak be, hogy a selejtezés során használják az útmutatókat és betartják az azokban adott szempontokat. Például a Budapesti Központi Járásbíróság 1918–1929 kö-

zött keletkezett iratanyagának selejtezéséről írták: „Az útmutató szempontjait megtartották.

Megőrizték tartalmára tekintet nélkül a munkaügyi perekben hozott ítéleteket, a hagyatéki átadó-

végzést és leltárakat. Tárgyi érdekesség miatt is minden évfolyam anyagából megőriztek kb. 1 ifm anyagot. A mintadarabok is benne vannak ebben a mennyiségben. A megtartott iratanyag hozzávetőleg 4%-a a zúzdába kerülő anyagnak”. Ugyanakkor jelezték, hogy a megszűnt közjegyző-

ségek bírósághoz beszállított iratait nem selejtezték, hozzátéve, hogy az útmutatók szerinti selejtezés nem eredményezne jelentős mennyiségi csökkenést, valamint a bíróság

és a Fővárosi Közlevéltár megállapodtak, hogy az anyagot beszállítja a levéltár.

23 Problémát jelentett, hogy 1953-ban már az 1945 után keletkezett járásbírósági iratok selejtezését is tervbe vették, ezért a LOK figyelmeztette a járásbíróságokat, hogy az

1945 előtti iratokra vonatkozó útmutatók csak „bizonyos eltérésekkel alkalmazhatók”.

24 Az 1945 után keletkezett bírósági anyag selejtezéséhez is készült két útmutató, amelyeket szintén „kísérleti selejtezés” útján kívánta a LOK próbára tenni. Ezúttal is a Budapesti Megyei Bíróság, valamint a Budapesti V. Kerületi Járásbíróság polgári peres iratanyagán végezték volna el azt. A próbaselejtezés célja az újonnan összeállított szempontok gyakorlati alkalmazásának megvizsgálása volt. Ezek az útmutatók más csoportosítási

szempontokat vettek figyelembe. Egyrészt ügyfajták, másrészt – és ez jelenti az előrelépést – ügyiraton belüli iratfajták megőrzését, illetve selejtezését írták elő. A két útmutató azonban a fennmaradt levéltári anyagból következtetve csak tervezet maradt, a

bennük foglalt szempontok által eredményezett többletmunka miatt. Az „Útmutató a

járásbíróságok, megyei bíróságok (volt törvényszékek), és a megszűnt felsőbíróságok (volt ítélőtáblák)

1945. és 1950. évek között keletkezett polgári peres és perenkívüli irattári anyagának selejtezésénél

a 9.500/1951. IM sz. rendelet 5.§. 2. bekezdése alapján a levéltárak számára megőrzendő irattári anyag kiválasztásához” címet viselő tervezet első pontjában felsorolja a levéltárak számá-

ra teljes egészében megőrzendő ügyeket bírósági típusonként felosztva. Ezt követi az

egyes ügyiratokon belüli selejtezés szempontjainak kifejtése, mindegyik ügytípusra

részletesen felsorolva a megőrzendő és selejtezhető ügyfajtákat. 25 A „Selejtezési útmutató

a járásbíróságok, a megyei bíróságok (volt törvényszékek), valamint a megszűnt felsőbíróságok (volt

ítélőtáblák) 1945–1950. közötti években keletkezett és a levéltárakat illető polgári peres,

perenkívüli és elnöki iratanyagához” című útmutató-tervezet bevezetőjéből az derül ki, 22 MNL OL XIX–E–1–s–9917/A–2/1–1953. I.M. 23 MNL OL XIX–I–18–a. – Mehrwerth László 1952. március 20-i feljegyzése a Központi Járásbíróság,

Pestvidéki Járásbíróság és a Megyei bíróság polgári tagozatánál, a selejtezések ellenőrzése végett tett

látogatásáról. (Pesti bíróságok selejtezésének ellenőrzése. 1952. 05. 15. sz. n.) 24 MNL OL XIX–I–18–a–86401–20–69/1953. LOK sz. 25 MNL OL XIX–I–18–a–864–01–20–08/1954. LOK sz.