Levéltári Szemle, 66. (2016)
Levéltári Szemle, 66. (2016) 2. szám - Hírek - Konferencia a mosonmagyaróvári Piarista Iskola történetéről (Tatai Zsuzsanna)
Hírek 82 selő is üdvözölte, beszédében – személyes, családi élményekkel kiegészítve – méltatta a 275 éves tanintézet történelmét, érdemeit. A házigazda piarista iskola nevében Vereb Zsolt igazgató mondott köszöntőbeszédet. Az üdvözlő szavak után, elsőként Koltai András, a Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltárának főlevéltárosa szólalt fel, aki a magyaróvári piarista iskola első alapításá- val kapcsolatos legújabb kutatási eredményekről tájékoztatta a hallgatóságot. Hegedüs Zoltán, a Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltárá- nak főlevéltárosa, a piarista iskola hétköznapi életébe igyekezett betekintést nyújtani. Ismertette a korabeli tanév rendjét, szólt a vizsgákról, a természetrajzi szertárban található kitömött állatokról, bemutatott néhány órarendet. Érdekességként példákat hozott a tanulók által elkövetett fegyelmi vétségekre és azok büntetésére. Mondandójában kitért az első világháború időszakára, benne a hadiérettség intézményére, valamint a diákok részvételére a különféle gyűjtőakciókban, különösen kiemelve a szederlevél és csalánszár gyűjtésében elért eredményeket. Ezt követően Nagy Róbert, a Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltárának főlevéltárosa „Egy híres piarista diák: vitéz Szombathelyi Ferenc vezérezredes” címmel tartott előadást. Ismertette, hogy az egykori tanítvány egész életében, magasra ívelő katonai pályafutásában, igyekezett megőrizni a tanintézet szellemiségét, oktatását; emberszeretetét, igazságérzetét példaként állíthatjuk magunk elé. Élettörténete, egy olyan katona históriá- ja, akinek a megítélése több változáson ment át 1945 után. A bűnbakként kikiáltott vezérkari főnököt olyan rágalmakkal illették, ami ellen életében mindig is tiltakozott és vezetőként, hadtestparancsnokként folyamatosan próbált megoldást találni. A háború után, a Népbíróság életfogytiglani börtönre ítélte, majd kiadta a jugoszláv ható- ságoknak, akik Péterváradon kivégezték. Dancsecz Mónika a mosonmagyaróvári piarista iskola államosításának történetét ismertette a hallgatósággal. Felelevenítette azokat az oktatásügyi reformokat, amelyek az állami szerepvállalás növekedésére irányultak a 18. századtól kezdve a 20. század közepéig. Röviden ismertette, hogyan vészelték át a mosonmagyaróvári kegyesrendi pedagógusok és diákok a Tanácsköztársaság pár hónapját. Kiemelten szólt az 1948/XXXIII. törvénycikkben foglaltak következményeiről és a piarista iskola államosításának részleteiről. Pályi Gábor, egykori piarista igazgató, jelenleg Pápakovácsi plébánosa „Új utakon a régi célokért” címmel tartotta meg referátumát. Az egykori iskolavezető a tanintézet 1990-ben történő újraindulásának nehézségeiről, a kezdeti működési problémákról is szólt. Elmondta, hogy a keresztény iskola alapításának gondolata elsőként 1989-ben merült fel a mosoni plébánián rendszeresen összegyűlő vallásos szülőkben, pedagógusokban, valamint Németh László akkori mosoni plébánosban. A Mosonmagyaróvári Városi Tanács döntési pozícióban lévő munkatársai egyhangúlag támogatták az iskola létrehozását kezdeményező törekvéseket. A tanintézet 1990. szeptember elsején – Keresztény Általános Iskola néven – kezdte meg működését dr. Thiesz Józsefné igazgatásával. Pályi Gábor atyát, az akkori fenntartó, Piarista Tanítórend 1994. július elsejével nevezte ki az iskola élére, aki ezt a tisztséget 2002-ig látta el. A plébános előadásában hangsúlyozta, nagyon fontos, hogy az iskolában tanítók minél magasabb színvonalú tudásra törekedjenek, nélkülözhetetlen, hogy mindezt olyan lelkülettel tegyék, ami nem csupán az istenhitet jelenti, hanem a mindennapi életben megélt vallásosságot is. Kulcsfontosságú, hogy ezekben az oktatók példát mutassanak a hallgatóknak, hogy ők is igé- nyesek legyenek mind elsődleges munkájuk, a tanulás, mind pedig a vallásosság terén. Az egykori igazgató személyes élményekkel is gazdagította ismertetőjét. Az előadások sorát Vereb Zsolt iskolaigazgató zárta „A jelen ígéretes, de van-e jövőnk?” című beszámolójával. Az iskolavezető hangsúlyozta, hogy csak a múltból kiindulva lehet igazán a jövő szándékait meghatározni. A cél mindenképp az, hogy minél szélesebb körben legyen ismert az iskola jó hírneve, és nem csak az általános-, hanem a középiskolai tanulmányaikat is e
