Levéltári Szemle, 66. (2016)
Levéltári Szemle, 66. (2016) 2. szám - Mérleg - Hátországban: Kecskemét az I. világháború idején (Bojtos Gábor)
Mérleg 67 és Pollmann Ferenc nevével fémjelzett monográfia, „a régi Magyarország” utolsó háborújáról. 6 Meg kell említeni a Tomka Béla által szerkesztett tanulmánykötetet, melynek neves szerzői széles áttekintést nyújtanak a kérdéskörben. 7 Bihari Péter két hiánypótló munkájával is szerepel felsorolásunkban: a „Lövészárkok a hátországban” című könyvében nemcsak a középosztály, a zsidókérdés és az antiszemitizmus helyzetét, kapcsolatát elemzi, hanem társadalom- és mentalitástörténeti vizsgálatot is végez. 8 Az „1914 – A nagy háború száz éve – személyes történetek” című sikerkönyve 9 pedig személyes történeteken keresztül mutatja be a világégést. Az biztos, hogy a mai szakirodalomban új perspektívák, új módszerek figyelhetők meg: a hadtörténeti, politikatörténeti tanulmányok, monográfiák mellett – mondhatjuk, hogy lassan évtizedek óta – egyre erőteljesebb a társadalomtörténet-írás, a hátország iránti érdeklődés, az egyéni sorsok bemutatása, az „alulnézet”, illetve az emlékezet kultúrájának vizsgálata. Ez utóbbit vállalta fel a Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára szerzőgárdája is: úttörő munkájukban – kimeríthetetlennek tűnő levéltári források segítségével – elemzik az akkor 70 ezer lakosú Kecskemét háborús mindennapjait. A hét szerző által jegyzett kötetben szó esik a katonai sorozásokról és felmentésekről, a közigazgatás működéséről, a helyi sajtóról, a hadikölcsön-jegyzések sajátosságairól, a hadifoglyokról és internáltakról, a közegészségügy és különösképpen a sebesültek, rokkantak helyzetéről, Kecskemét román megszállásáról és annak következményeiről. Tóth Szilárd bevezető tanulmánya a Sorozások és felmentések Kecskeméten, az első világháborúban címet viseli. A szerző bevezetőjében elemzi az Osztrák–Magyar Monarchia fegyveres erejének felépítését, a haderő kiegészítését, a népfelkelés rendszerének mibenlétét, részletesen bemutatja a vonatkozó törvénycikkeket, majd kronologikus rendben (és éveken belüli bontásban is) ismerteti a sorozásokkal és felmentésekkel kapcsolatos rendeleteket, összeírásokat, városi határozatokat és azok következményeit. A háború során a kecskeméti férfiak kb. kétharmadát „igénybe vette” a hadsereg, ami természetesen az első pillanattól kezdve érzékenyen érintett minden foglalkozási ágat. Tóth Szilárd kiemeli, hogy a munkaerőhiány „súlyos orvoshiányt” okozott (20.), a rendkívüli helyzet következtében a „tűzoltóságot 20 főnyi népfelkelői őrséggel kellett megerősí- teni” (24.), a „színjátszás teljesen megakadt” (32.), „a számadó gulyás behívása azzal a veszéllyel járt […], hogy Kecskemétnek a közlegelőjét fel kell adnia” (32.), már „napi járóföldnyire” sem találni kovácsot (36.) és behívták Voelker Roland helyettes nélküli órást is (46.). De mennie kellett Kohn Elek Illésnek, a rendkívüli jogosítvánnyal rendelkező nyersbőrkereskedőnek (47.), Borda Gábornak, Monostorpuszta „egyedüli szerződéssel rendelkező elő- imádkozó kántorának” (59.), és nem maradt a városban egyetlen tenorista sem (56.). 6 H AJDU T IBOR – P OLLMANN F ERENC : A régi Magyarország utolsó háborúja 1914 – 1918. Osiris Kiadó. B p. , 2014. 7 Az első világháború következményei Magyarországon. Szerk. T OMKA B ÉLA . Országgyűlés Hivat a la. Bp., 2015. 8 B IHARI P ÉTER : Lövészárkok a hátországban. Középosztály, zsidókérdés, antiszemitizmus az első világháború Magy arországán. Napvilág Kiadó. Bp. , 2008. 9 BIHARI PÉTER: 1914 – A nagy háború száz éve – Személyes történetek. Kalligram Kiadó. Bp., 2014.
