Levéltári Szemle, 66. (2016)

Levéltári Szemle, 66. (2016) 2. szám - Forrás és érték - Sáfár Gyula: Forrásérték vizsgálat a Békés Megyei Tanács VB Építési, közlekedési és vízügyi osztálya irataiban

61 SÁFÁR GYULA FORRÁSÉRTÉK VIZSGÁLAT A BÉKÉS MEGYEI TANÁCS VB ÉPÍTÉSI, KÖZLEKEDÉSI ÉS VÍZÜGYI OSZTÁLYA IRATAIBAN Írásomban a Békés Megyei Tanács VB Építési, közlekedési és vízügyi osztálya iratairól szeretnék rövid áttekintést és iratértékelést adni. A jelentős mennyiségben levéltárba

került iratanyag számos tervdokumentációt tartalmaz, de ezeken túl sok más típusú izgalmas irat is felbukkant a vizsgálat során. A szükséges rövid szervtörténeten túl, fő-

ként az előforduló irattípusok és az érdekesebb egyes iratok bemutatására törekedtem. A végén pedig egy rövid kitekintéssel szeretném felhívni a figyelmet a még kint lévő

tanácsi-műszaki iratok átvételének szükségességére. A fondképző a megyei tanácsok és a budapesti városi tanács felállításáról intézkedő 143/1950. (V.18.) MT. sz. rendelet nyomán építésügyi osztály néven, 11 fős létszámmal jött létre. Feladata főként az alsófokú hatóságok irányítása alá tartozó építésügyi szervek felügyelete, valamint másodfokú építésügyi hatósági jogkör gyakorlása

volt.

1 1954-ben az építési osztályt összevonták a közlekedési és a kommunális osztálylyal, így város- és községgazdálkodási (VKG) osztállyá alakult. Az osztály főként az

építésügyi igazgatással, lakásgazdálkodással és a helyi közlekedési- és útügyekkel kapcsolatos feladatokat látta el. Az 1956. 33. tvr. alapján 1956. december 31-i hatállyal

megszűnt a Város- és Községgazdálkodási Minisztérium, így az osztály is. Jogutódja

1957-től az építési és közlekedési osztály lett. Az osztály nevét a 36/1962. (Ép. É. 26.) ÉM. utasítás építési, közlekedési és vízügyi osztályra változtatta. Az építésügyi igazgatás terén főbb feladatai a másodfokú

építésügyi feladatok ellátása, részvétel a regionális vizsgálatok és rendezési tervek ké-

szítésében, a településhálózat fejlesztésének helyi irányítása, a város- és községrendezé-

si irányelvek kidolgozása és a műemlékvédelem voltak.

2 Ezenkívül az osztály foglalkozott lakásépítés-politikai-, helyi közlekedési és útügyekkel, valamint a helyi vízgazdálkodással kapcsolatos feladatokat is ellátta. 1968-tól az egyes minisztériumok külön szabályozták az egyes szakágak feladatkörét, így az építésügyi igazgatás, a közlekedésügy és a vízügyi szakigazgatás terén is. 1 A Békés Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási szervei iratai. Összeállította JÁROLI

JÓZSEF. Békés Megyei Levéltár, Gyula, 2006. 79. 2 MÜLLER VERONIKA: A tanácsigazgatás szervei 1950–1970. Új Magyar Központi Levéltár, B

p.

, 1988. 58.