Levéltári Szemle, 66. (2016)

Levéltári Szemle, 66. (2016) 2. szám - Forrás és érték - Boross István: Tervanyagok, műszaki dokumentációk átvétele és rendezése az MNL Veszprém Megyei Levéltárában

Boross István 46 levéltárosok jó személyes kapcsolatait, és az irattár helyhiányának enyhítése sem lehetett utolsó szempont. Az átvett tervdokumentációk rendezésének igénye a 2005-ben bekövetkezett levéltári székhelyváltás után felerősödött. A klasszikus iratcsomókban elhelyezett tervek

gyakori tárgyai lettek a kutatói kéréseknek. Ezért kívánatossá vált mélyebb tartalmi leírásuk, illetve adattartalmuk jobb feltárása. Állományvédelmi szempontból is támogatható volt a rendezés, hogy a mintaállványozás révén megfelelő védelmet kapjanak az

iratok. A levéltári rendező munkát 2011-ben kezdte el az iratanyagon Bontó László levéltári

kezelő. A rendezés alapelveiként a csoportvezető az alábbiakat határozta meg: A kötegelt tervdokumentációs anyagot kibontva helyre kellett állítani az

építmények azonosítói alapján az eredeti sorrendet. Öt sorozatból áll a városi tervtár, amelyeket fenn kell tartani: o 1., Építési tervdokumentációk (épületek) („1000-esek”), o 2., Kommunális tervdokumentációk („3000-esek”), o 3., Telekgazdálkodási vázrajzok, területkimutatások („4000-esek”), o 4., Területrendezési, beépítési tervek („5000-esek”), o 5., A Vár tervdokumentációi (1-től indul). Selejtezés kérdése: csak duplumok és ballaszt (csomagolás) selejtezésére

kerülhet sor, mert nem áll rendelkezésre miniszteriálisan engedélyezett

selejtezési terv, másrészt a műszaki nyilvántartás munkarészei egyedi mintát is

képeznek unikális átvételük folytán. Nem odavaló iratok kiemelendők, leválasztandók. (pl. 1945 előtti tervek,

földnyilvántartási iratok, LÉGÓ-PV iratok, IKV iratok stb.) Az iktatott műszaki iratokkal való kapcsolódást meg kell állapítani, a

bekeveredett iktatott iratokat vissza kell helyezni az iktatott iratsorozatokba. A rendezés során adatfelvételt kell folytatni az excel formátumú jegyzékben,

amely tíz fontos adat felvételét jelentette; különösen fontos a kapcsolódó

ügyiratok száma, praktikusan ez az építési engedély száma is általában,

lényegesnek gondoltuk a helyrajzi elhelyezkedés megállapítását, minél

pontosabb azonosítását, a tervező nevét, a tervfajtát, az építménycsoport

besorolását. Végezetül a városi tervtár forrásértékére szeretnék egy eklatáns példát bemutatni. A Veszprémi Kaleidoszkóp projektünk 2011-ben indult fényképgyűjtéssel, ma

már az ebből kinövő könyvsorozat harmadik köteténél tartunk.

27 Városrészek szerint

dolgozzák fel a kollégák az ott található (vagy már elbontott) épületek történetét, és

hozzájuk tartozó képeket, tervrajzokat helyeznek el az erősen vizuális hatásra építő kö-

tetekben. Rendkívül alapos háttérmunka kell az épületek azonosításához. Veszprém 27 Veszprémi Kaleidoszkóp sorozat (Írta és szerkesztette: MÁRKUSNÉ VÖRÖS HAJNALKA). 1. kötet: Cserhát (2013); 2. kötet: Vásárállás (2015), 3. kötet: Püspökkert (2015).