Levéltári Szemle, 66. (2016)

Levéltári Szemle, 66. (2016) 2. szám - Forrás és érték - Szikszai Mihály: A tervdokumentáció, mint irattípus forrásértéke

28 SZIKSZAI MIHÁLY A TERVDOKUMENTÁCIÓ, MINT IRATTÍPUS FORRÁSÉRTÉKE GYŰJTŐTERÜLETI TAPASZTALATOK AZ MNL

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI LEVÉLTGÁRÁBAN 2013 őszén felkértek, hogy Nagykőrösön, a Pest Megyei Levéltár rendezvényén tartsak

egy előadást. Előadásom a „Régi idők malmai Jász-Nagykun-Szolnok megyében „cí-

met viselte, és megpróbáltam az egészet egy gazdaságtörténeti témában elhelyezni. Az

igazi cél azonban az volt, hogy felhívjam a figyelmet a levéltárakban őrzött tervek,

tervdokumentációk pótolhatatlan forrásértékére. Ezt előttem több levéltáros „elő-

döm” is megtette, de közülük is kiemelkedik Réfi Oszkó Magdolna „Műszaki tervdokumentumok az államosított építőiparban” című kiadványával, amely 1990-ben jelent meg.

1 De mit is nevezünk tervdokumentációknak? A történelem folyamán az emberiség

épületek sokaságát emelte. A jelentősebb középületekről készültek tervek, de a közember a népi építészetben nem készített terveket. A generációkra átszálló tapasztalat

vezette a népi mestereket. Szerencsénkre azonban az idők múlásával a tapasztalatot

felváltotta az írásbeliség. Rajzokat szerkesztettek, melyeket tervdokumentációnak neveztek. Az építkezéshez költségvetések készültek, a kivitelezéshez külön leírást csatoltak. Lassan kialakult az építkezések menetrendje, amit már az ötlettől a megvalósulásig dokumentációk sora övezett. Az építész terveket szakképzett emberek (általában mérnökök) készítették, akik tanulmányaik során elsajátították az elődök által felhalmozott

tudásanyagot. Ezeknek a tervdokumentációknak egy része közgyűjteménybe került és

fontos forrásértékét képezi a művészettörténetnek, a gazdaságtörténetnek, a technikatörténetnek és más tudományágaknak is. Mit is jelent tehát a műszaki terv napjainkban? Azoknak a terv iratoknak, tervrajzoknak és tervmellékleteknek az összessége, amelyek alapján a kivitelezéssel kapcsolatos szerződések megköthetők. A műszaki terveket azonban még jóváhagyták és engedélyezték. A két fogalom nem azonos, hiszen a jóváhagyás az építtető nyilatkozata,

amely szerint a tervezett létesítmény megfelelő. Az engedélyezés pedig a hatóság hatá-

rozata, az építkezés megadására. 1 RÉFI OSZKÓ MAGDOLNA: Műszaki tervdokumentumok az államosított építőiparban. Új Magyar Központi

Levéltár, Bp., 1990. (Levéltári Módszertani Füzetek 9. Tervek és térképek levéltárainkban 2.)