Levéltári Szemle, 65. (2015)
Levéltári Szemle, 65. (2015) 1. szám - In Memoriam - Dr. Csiffáry Gergely (Nemes Lajos)
In Memóriám címet. Ez az eredmény elindította az ipartörténet szisztematikusabb kutatása irányába. „Recsk 650 éves. Képek a település és az ércbányászat múltjából”, „Az egercsehi bányászok életkörülményei 1907—1946”, „Egri céhemlékek”, „XVIII. századi órásremekek”, „Az egri Baross nyomda működése”, „Az egri szűrszabó iparról”, „A XVIII—XIX századi szénbányászati kezdeményezések a Bükk-hegységben”, „A hatvani posztó-manufaktúra története” és még számtalan tanulmány fémjelezte érdeklődését. 1979-ben a múzeum tudományos titkára is lett. Muzeológusként kiállítások sorát rendezte. 1983-tól munkahelyet váltott, s 2012-es nyugállományba vonulásáig a Heves Megyei Levéltárban dolgozott, mint levéltáros, 1993-ban rövid ideig igazgatóhelyettes, majd főlevéltáros, 2008-tól tudományos osztályvezető-főlevéltáros. Kutatásaihoz kapcsolódott „A Heves Megyei Levéltárban őrzött gazdasági szervek iratai 1846—1956” címmel megjelentetett repertórium kötete is. Foglalkozott az üvegipar történetével is pl.: „A 18—19. századi üveggyártó telepek szerepe a magyar ipar fejlődésében”, „Magyarország üvegipara”. 1991-ben a Magyar Tudományos Akadémián megvédte kandidátusi értekezését („A Szovjetunióbeli magyar hadifoglyok, antifasiszták sorsa és tevékenysége 1941— 1945 között”). A dolgozat az 1980-as évek második felének, az 1990-es évek első éveinek közvéleményét nagyon foglalkoztató téma volt: a szovjet fogságba került magyarok, a Szovjetunióbeli magyar emigráció és a magyar—szovjet II. világháború alatti politikai kapcsolatok megválaszolatlan kérdései. Az 1970-es évektől tudományos igénnyel foglalkozott a honismerettel. Az 1980-as években a Heves Megyei Honismereti Bizottság elnöke. Az 1982-ben indult Hevesi Honismeret 1—11. számának szerkesztője. Az 1990-ben létrehozott Heves Megyei Honismereti Egyesület együk alapítója, 1990—2006 között elnöke, az Országos Honismereti Szövetség elnökségi tagja. Megírta Varkocs Tamás volt egri várkapitány életrajzát, és tevékenységét. Kutatott Mekcsey István, és Bornemissza Gergely, Móré László és Dobó István után is. írásaival hiányt pótolt! A kutatási témáihoz a legkisebb, a részletekig lemenő kérdés-sorokat állított össze, melyek adatfelvétele során sok összehasonlítási lehetőséget biztosítottak munkáihoz, és ezen keresztül olvasóinak. A vizuális magyarázatokra is nagy súlyt fektetett, és ezzel szinte az adott környezetbe helyezte az olvasó fantáziáját. Szöveg magyarázatai, lábjegyzetei, egyértelművé teszik azokat a kifejezéseket, fogalmakat, amelyeket írásaiban felhasznált. Sok esetben előadásain keresztül tesztelte munkáit. A mindennapok „szürke eminenciásai” a köznapi emberek munkáját, életkörülményeit, eseményeit, kapcsolatait ugyanolyan történelmi részletességgel tárja fel, mint a kiemelkedő személyiségekét. ,yAmiképpen meghalnak a% emberek, megy feledésbe tetteik emléke. E^ért szükséges, hogy ami a£ utódok feledékenysége következében kitörlődne, a% írás segítségével éledjen fel. ” A Csiffáry Gergely által írt 20 önálló kötet és a több mint 120 tanulmány erősíti azt, hogy az ember, ha maradandót alkot, az írás segítségével él tovább. Utolsó posztumusz megjelenő kötete Dobó István életét dolgozta fel... 2014. december 17-én hunyt el Egerben. Nemes Lajos 92
