Levéltári Szemle, 65. (2015)

Levéltári Szemle, 65. (2015) 1. szám - In Memoriam - Dr. Csiffáry Gergely (Nemes Lajos)

In Memóriám címet. Ez az eredmény elindította az ipartörténet szisztematikusabb kutatása irányába. „Recsk 650 éves. Képek a település és az ércbányászat múltjából”, „Az egercsehi bá­nyászok életkörülményei 1907—1946”, „Egri céhemlékek”, „XVIII. századi órásremekek”, „Az egri Baross nyomda működése”, „Az egri szűrszabó iparról”, „A XVIII—XIX századi szénbányászati kezdeményezések a Bükk-hegységben”, „A hatva­ni posztó-manufaktúra története” és még számtalan tanulmány fémjelezte érdeklődé­sét. 1979-ben a múzeum tudományos titkára is lett. Muzeológusként kiállítások sorát rendezte. 1983-tól munkahelyet váltott, s 2012-es nyugállományba vonulásáig a Heves Me­gyei Levéltárban dolgozott, mint levéltáros, 1993-ban rövid ideig igazgatóhelyettes, majd főlevéltáros, 2008-tól tudományos osztályvezető-főlevéltáros. Kutatásaihoz kap­csolódott „A Heves Megyei Levéltárban őrzött gazdasági szervek iratai 1846—1956” címmel megjelentetett repertórium kötete is. Foglalkozott az üvegipar történetével is pl.: „A 18—19. századi üveggyártó telepek szerepe a magyar ipar fejlődésében”, „Ma­gyarország üvegipara”. 1991-ben a Magyar Tudományos Akadémián megvédte kandidátusi értekezését („A Szovjetunióbeli magyar hadifoglyok, antifasiszták sorsa és tevékenysége 1941— 1945 között”). A dolgozat az 1980-as évek második felének, az 1990-es évek első éve­inek közvéleményét nagyon foglalkoztató téma volt: a szovjet fogságba került magya­rok, a Szovjetunióbeli magyar emigráció és a magyar—szovjet II. világháború alatti poli­tikai kapcsolatok megválaszolatlan kérdései. Az 1970-es évektől tudományos igénnyel foglalkozott a honismerettel. Az 1980-as években a Heves Megyei Honismereti Bizottság elnöke. Az 1982-ben indult Hevesi Honismeret 1—11. számának szerkesztője. Az 1990-ben létrehozott Heves Megyei Honismereti Egyesület együk alapítója, 1990—2006 között elnöke, az Országos Honis­mereti Szövetség elnökségi tagja. Megírta Varkocs Tamás volt egri várkapitány életraj­zát, és tevékenységét. Kutatott Mekcsey István, és Bornemissza Gergely, Móré László és Dobó István után is. írásaival hiányt pótolt! A kutatási témáihoz a legkisebb, a részletekig lemenő kérdés-sorokat állított össze, melyek adatfelvétele során sok összehasonlítási lehetőséget biztosítottak munkáihoz, és ezen keresztül olvasóinak. A vizuális magyarázatokra is nagy súlyt fektetett, és ezzel szinte az adott környezetbe helyezte az olvasó fantáziáját. Szöveg magyarázatai, láb­jegyzetei, egyértelművé teszik azokat a kifejezéseket, fogalmakat, amelyeket írásaiban felhasznált. Sok esetben előadásain keresztül tesztelte munkáit. A mindennapok „szürke eminenciásai” a köznapi emberek munkáját, életkörül­ményeit, eseményeit, kapcsolatait ugyanolyan történelmi részletességgel tárja fel, mint a kiemelkedő személyiségekét. ,yAmiképpen meghalnak a% emberek, megy feledésbe tetteik emléke. E^ért szükséges, hogy ami a£ utódok feledékenysége következében kitörlődne, a% írás segítségével éledjen fel. ” A Csiffáry Gergely által írt 20 önálló kötet és a több mint 120 tanulmány erősíti azt, hogy az ember, ha maradandót alkot, az írás segítségével él tovább. Utolsó posz­tumusz megjelenő kötete Dobó István életét dolgozta fel... 2014. december 17-én hunyt el Egerben. Nemes Lajos 92

Next

/
Thumbnails
Contents