Levéltári Szemle, 65. (2015)
Levéltári Szemle, 65. (2015) 1. szám - Hírek - Az I. világháború Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében - Nemzetközi levéltáros továbbképzés Párizsban (Serényi Ildikó)
Hírek tét, Fontainab/eaubun sajnos nem tudtuk meglátogatni, mivel annak működését épületstatikai problémák miatt ottjártunkkor felfüggesztették. A Francia Nemzeti Levéltár új épületét {Pierrefitte-sur Seine), melyet 2013. január 21-én nyitottak meg a nagyközönség számára, Európa legnagyobb levéltári épületeként tartják számon. A nagy gonddal tervezett, modern levéltári épület átadása építészeti körökben is feltűnést keltett. Több építészeti szaklap15 is foglalkozott az épülettel, amelyben minden feltétel adott az iratok optimális tárolásához. A grandiózus levéltári komplexumot Párizs külterületén, kertvárosi környezetben, a Saint-Denis-i síkság közepén építeték meg egy rendkívül ambiciózus projekt eredményeként, ily módon is bizonyítékot szolgáltatva a francia állam kulturális elkötelezettségére. Az új létesítmény indokolttá tette a levéltár által őrzött iratanyag elosztásának újragondolását. A párizsi épületben az Ancien Régime fondjai, közjegyzői iratok találhatóak, Fontainableau-ban az elektronikus iratok, a különleges gondozást igénylő audiovizuális gyűjtemény és a tervtár kap helyet, míg Pierrefitte-sur-Seine a francia forradalom (1790) után keletkezett állami, kormányzati irategyütteseknek ad otthont. A projekt rövid története A párizsi és a fontainableau-i épületeknek hosszú évek óta raktározási problémákkal kellett szembenézniük. Ez nem csupán helyhiányt jelentett, egyes párizsi raktárak állapota sem felelt meg az elvárásoknak. Fontainebleau (innen szállítottak át terjedelmesebb mennyiségű anyagot) nehezen megközelíthető helyszínnek bizonyult, hiszen mintegy 60 km-re fekszik Párizstól. Az említettek miatt 2001-ben Jacques Chirac köztársasági elnök és Uonel Jospin miniszterelnök új levéltári épület megépítésének tervét jelentette be. Az elsődleges célok között szerepelt, hogy a 75%-ban papíriratok tárolására tervezett épületben a lehető legjobb körülményeket biztosítsák a dokumentumok számára, ugyanakkor szem előtt tartsák a kutatók igényeit is. A helyszínt 2004-ben választották ki, az építésre kijelölt telek a számtalan párizsi metróvonal egyikének végállomásánál található, buszjáratokkal és autóval is jól megközelíthető. Az új telephely szomszédságában egyetemi campus helyezkedik el, kiemelt látnivaló a környéken a saint-denis-i ka- tedrális, mely egyúttal francia királyok nyughelye is. A project a helybéli önkormányzati erők jelentős segítségével valósult meg, teret adva a „Grand Paris” gondolatának, támogatva a decentralizált, demokratikus Párizs megvalósítását, ahol a belváros helyett a külterületek fokozott szerepet kapnak. Az épület tervezése nem mindennapi kihívás elé áhította a kulturális minisztérium által kiírt nemzetközi szintű pályázaton résztvevő öt építészt, illetve építészirodát. Szimbolikus jelentőségén túl, nehéz feladatot jelentett a hatalmas mennyiségű, elhelyezésre váró iratmennyiség és ebből adódóan az igényeknek megfelelő méretű épület tervezése. 2005. május 10-én hirdették ki a pályázat eredményét, mely szerint a Massimiliano és Doriana Fuksas vezetésével működő olasz építésziroda nyerte el a projekt megvalósításának lehetőségét. Az elkészült épületről az iroda honlapján nézegethetünk szebbnél szebb képeket.16 Az építési telek 2006 júliusában került a levéltár birtokába, 2008 folyamán pedig az építési engedélyt is kiadták, és megkezdődhetett a terület régészeti feltárása. Egy évvel később az ünnepélyes alapkőletétellel megkezdődtek az építési munkálatok. Az építkezés három évet vett igénybe, melynek elteltével először a Levéltár számára adták át az épületet, majd félévvel később a nagyközönség is birtokba vehette az 15 http://www.architectmagazine.com/govemment-projects/national-archives-of-france designed-by- studio-fuksas_o.aspx és http://www.dezeen.com/2013/01/23/new-national-archives-of-france-by- massimiliano-and-doriana- fuksas / 16 www.fuksas.it/#/progetti/0403/ 86