Levéltári Szemle, 65. (2015)
Levéltári Szemle, 65. (2015) 1. szám - Hírek - Az I. világháború Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében - Beszámoló az MNL PML konferenciájáról (Gaálné Barcs Eszter)
Hírek szült. A kiadványt méltatva három megközelítési módot említett. Ezek: a kutatói; a közönség igényeire összpontosító; valamint a levéltárügy szakmai szempontjai. A kutatói igények teljesíténél főként a szisztematizáltság, s ennek révén a használhatóság jelentősége került említésre. Továbbá a címerhasználat történeti vetületei, valamint a címereken feltűnő motívumok értelmezésének mikéntje áll a tudományos jellegű elemzések homlokterében. Ami a kiadvány gyakorlati oldalát illeti, nyilvánvaló, hogy az mind a professzionális, mind az amatőr családkutatók körében széleskörű érdeklődésre számíthat. Végül, természetesen nem elhanyagolhatóak a levéltárügy szakmai szempontjai sem, s ebben a tekintetben a szűkén címertani ismeretbővítési lehetőségek mellett főként a médiához kapcsolódás, továbbá, mint a nagyközönség érdeklődésének kielégítését biztosító tárgyi eszköz szolgál fontos gyakorlati célokat. Végül a Levéltári segédletek kategóriában két díjat adtak ki. Első helyre A% 1918/1919 előtti Erdélyre vonatko%ó fondok és gyűjtemények jegyzéke 9. Hargita megye című kiadványt (Magyar Nemzeti Levéltár) sorolták, második helyezett pedig ISTVÁNFFY MIKLÓS: A Prímást és Főkáptalani levéltár tervraj^gyűjteményének katalógusa 7—77. című kiadványa lett (Prímási Levéltár). S^ögi László, az MLE korábbi elnöke az erdélyi fondjegyzékek megjelentetésének programját az 1926-os badeni egyezményhez hasonló jelentőségűként értékelte. Mint ismeretes, 2011- ben az akkori Magyar Országos Levéltár és Kománia Nemzeti Levéltára között — az MLE és az ÖLT közreműködésével — megállapodás született a romániai és a magyarországi közlevéltárakban található, 1918 előtti erdélyi vonatozású levéltári iratok jegyzékének két nyelvű megjelentetéséről. A kiadványterv az A. Varga László által kezdeményezett Kárpát-medencei fondjegyzékek megjelentetésének programjába illeszkedik. Az erdélyi sorozatot 21 kötetesre tervezik. Idén Kolozsvárott került sor az első két kötet, a Marosvásárhelyi és a Hargita megyei bemutatására. Szögi László a kezdeményezést a rendszerváltozás utáni időszak egyik, ha nem a legjelentősebb szakmai tettének minősítette. Sajnálatosnak nevezte, hogy a magyar sajtó — a romániaival ellentétben — nem vett tudomást a programról, illetve az első kötetek megjelenéséről. Horváth J. Anrás AZ I. VILÁGHÁBORÚ PEST-PILIS- SOLT-KISKUN VÁRMEGYÉBEN BESZÁMOLÓ AZ MNL PEST MEGYEI LEVÉLTÁR KONFERENCIÁJÁRÓL Levéltárnapi tudományos ülésnek volt a helyszíne 2014. november 27-én az MNL Pest Megyei Levéltárának tanácsterme. Immár hagyományosnak nevezhető, hogy az intézmény november végén számol be azévi tudományos kutatásainak eredményeiről, könyvbemutató és előadások formájában. 2014-ben mindezt a részben megerősíteni, részben újonnan meghonosítani kívánt közművelődési (oktatási) projektek bemutatása foglalta keretbe. A Magyar Nemzeti Levéltár vezetése nevében Fülöp Tamás megyei főigazgató-helyettes üdvözölte a résztvevőket. A levéltári napokról, mint örömünnepekről szólva kiemelte, hogy a megyei levéltárakban mindig nagyon komoly szakmai munka folyt, s a szigorú értelemben vett levéltárszakmai feladatok ellátása mellett tudományos kutatóműhelyekként is funkcionáltak. Példamutatóként értékelte a konferenciához is kapcsolódó, a kor követelményeinek megfelelő 78
