Levéltári Szemle, 65. (2015)
Levéltári Szemle, 65. (2015) 1. szám - Mérleg - Vízikönyvek Pápateszérről (Winkler Gábor)
Mérleg A rövid, de tartalmas polgármesteri bevezető a lényegről szól, arról, hogy a község huszonöt malmának „kis híján 100 éves” dokumentumai a jövő számára is fontosak. A Kisalföld és a Bakony találkozásánál elterülő táj a meleg vizű patakok hazája. Pápateszér közigazgatási területét is három, észak-dél irányú patak szeli át. A vízfolyásokra telepedtek a malmok, ezek pedig az itt élő, szorgalmas emberek munkáját könnyítették meg. Legtöbbjük egész éven át energiát adott, természetbarát, aszta energiát, élő erő felhasználása nélkül. A község területe a 17. századtól a gróf Eszterházy család pápai uradalmához tartozott. A vízimalmok is az ő tulajdonukban voltak, tőlük bérelték a falu lakói. A bérlők közül később, aki tehette, meg is vette azokat. A malmok működtetésével nem csak a víz megszelídítése és munkára fogása járt együtt, hanem komoly adminisztráció is. A „vízikönyvekbe” a legkülönfélébb adatok, feljegyzések, rajzok és okmányok kerültek bele. Nagy Péter környezetvédő újságírót, Pápateszér rajongóját évekkel ezelőtt Wöller István kiváló tanulmánya, „A pápateszéri malmok” (Veszprém Megyei Honismereti tanulmányok, Veszprém, 1978.) ébresztette rá a vízikönyvek jelentőségére. Hosszú évekig kutatott, több helyen, így például Szentendrén, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum dokumentációs tárában is. A legteljesebb forrásra azonban a Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltárban akadt, ahová Batia József főlevéltáros vezette be. Makacs szorgalommal és hihetetlen kitartással kereste meg és dolgozta fel a huszonöt pápateszéri malom írásos és rajzi dokumentumait. Dicséretes, hogy a fellelt anyagot teljes terjedelmében, könyv formájában és a világhálón ( http://motka.gyor.hu/menu/20/menu_id2=17 ) is közreadta: ezzel a vízikönyvek az érdeklődők számára is kutathatóvá váltak. A nagy terjedelmű anyag tanulmányozását megkönnyíti a kiadvány következetes és célszerű felépítése. Nagy Péter malmokra csoportosítva teszi közzé a levéltárakban fellelt anyagot. A leírást történeti összefoglaló vezeti be. Ezután következnek az összegyűjtött dokumentumok, ésszerű rendben, jól áttekinthető formában. Első látszatra úgy tűnik, hogy ezek nagyobb része száraz és nehezen olvasható hatósági és műszaki dokumentáció. Helyrajzi számok, hatósági végzések, a működtetéssel kapcsolatos jogosultság, a vízi engedélyek és azok megerősítése, a malom fizikai állapotának rögzítése, felmérési rajzok és tervek, apróbb eltervezett igazítások, korszerűsítések rajzai és árbecslései. Mélyebbre hatolva azonban gyorsan felfedezzük, hogy a megsárgult iratok mögött ott a történelem, és ott van az ember. A malmok krónikája a kor falusi életének hiteles légkörét közvetíti, árulkodik a lakók gondolkodásmódjáról, viselkedéséről, összefogásáról és erős egymásrautaltságáról. Hiszen a patak medre mellett épült nagyszámú malom csak úgy tudott működni, ha a tulajdonosok nem csupán jól felfogott, saját érdekeiket tartották szem előtt, hanem szomszédjaikét is. A vízimalmok kizárólag a falu közösségének közös akaratával, egy sor írott és íratlan szabály betartásával tudtak működni. A vízimalmok korának a technika fejlődése, az államosítás és a mezőgazdaság kollektivizálása vetett véget. Az utolsó bejegyzés minden malom esetében 1967-re datálódik és a vízjogi engedély megszüntetéséről szól. A malmok kerekei leálltak, ezzel együtt a vízikönyvek vezetése is megszűnt. A dossziékat két piros vonallal érvénytelenítették és az aktákra akkurátusán ráírták a visszavonás dátumát és ügyiratszámát. Nagy Péter könyvének olvasást a könyvtervező, Hajósy Adrienne szellemes munkája is megkönnyíti. Különösen okos ödet volt a szó szerint idézett ügyiratok szürke alányomása, ami nagyban segíti a tanulmányozást. A műmellékletek közül a térképek a legmutatósabbak. Sokáig lehet nézegetni, keresgélni e térképeken: hol volt a malmok előtti duzzasztótavak „buborékja”, az első- és alsó malomcsatorna, az árapasztó csatorna vagy a malomfej legjobb helye? Hol helyezték el az árasztó zsilipet és hol csobogott a vadvízárok? Az olvasó fokozatosan ismerkedik meg ezekkel az érdekes fogalmakkal, egyre jobban otthon érzi magát ebben az okos és gyakorlatias világban. A pápateszéri malmok jövőbeli sorsa, fennmaradása és újjáélesztése a helyiek és 72
