Levéltári Szemle, 65. (2015)
Levéltári Szemle, 65. (2015) 1. szám - Levéltártörténet - Kincses Katalin Mária-Tuza Csilla: a céhtörténeti kutatások újabb lehetőségei hazai és külföldi gyűjteményekről készített adatbázis alapján
Kincses Katalin Mária — Tu%a Csilla segédlet, amely tartalmazza a gyűjtemény iratanyagának leírását céhenként, a forrásokat iratcsoportonként és időrendi sorrendben feltüntetve (az egyes iratok terjedelmével együtt, s megtudhatjuk azt is, hogy az milyen nyelv(eke)n készültek). Céhes adatbázisunk szempontjából „értékesebbek” voltak a nem egyszer 250—350 éven át vezetett céhkönyvek (a céhtagok teljes névsorával évenkénti lebontásban), közöttük a céhek megalapítását dokumentáló középkori, kora újkori oklevelek, céhprivilégiumok, ezért a Magyarországi Céhes Adatbázis céljára elsősorban a sok adatot tartalmazó céhkönyvek digitális fotózására törekedtünk. Mivel a többszáz oldalas céhkönyv és az egyetlen darab oklevél egyaránt egy-egy kikérhető iratot jelentett, a míves középkori okleveles anyag adatait zömmel jegyzeteléssel rögzítettük. Az oklevelek jelentős részét egyébként különböző helyeken, kiadványokban és fórumokon publikálták már a szakma képviselői. A kolozsvári céhes élet ma rendelkezésünkre álló teljes forrásbázisát sikerült ily módon áttekinteni, az adatokat rögzíteni. A 83 tételnyi iratról 4219 digitális felvétel készült. Napi szinten tapasztaltuk az állományvédelmi törekvéseket is: az elkért és maradéktalanul rendelkezésünkre bocsátott anyag egy részét a fotózás után azonnal a restaurátor műhelynek adták át. Kutatási beszámolónk végén az alábbi táblázat a kutatás során eddig áttekintett céhes források lelőhelyeit, az áttekintett irat mennyiségét, valamint a forrásokról készült digitális felvételek számát foglalja össze Az átnézett anyag mennyiségét csak becsülni lehet, ez alapján az eddig meglátogatott 13 intézményben, illetve gyűjteményi egységben becslésünk szerint az 1761. évi időhatárig legalább 50—55 ezer fóliónyi, azaz mintegy 95—105 000 oldalnyi anyagot sikerült áttekintenünk, illetve összegyűjtenünk. Mint említettük, a soproni anyag kutatása még előttünk áll, ami az eddig elvégzettekhez hasonló terjedelmet jelent. Az adatbázis jelentőségét nagyban növeli, hogy a hazai gyűjteményekben végzett, teljes körű feldolgozás eredményei határainkon túl is hasznosulhatnak. A folyamatos feldolgozása eredményeképpen az adatbázis-program felhasználói felületének tartalma napról-napra gyarapodik. Erre építve munkánkat egy nagyobb kezdeményezés első lépésének tekintjük. Középtávon a legnagyobb céhes anyaggal rendelkező levéltárak céhiratainak feldolgozását tűztük ki célul, ami lehetővé teszi, hogy egyes időszakokra, mesterségekre, témákra, de konkrét céhtagokra is kutassunk. A soron következő lépés, hogy az adatbázishoz kapcsoljuk a levéltári iratok elkészült digitalizált fotóit, valamint az iratokhoz kapcsolódó tárgyi emlékek felvételeit. Publi- kussá tételük a következő pályázati ciklus feladata lesz. 62
