Levéltári Szemle, 65. (2015)
Levéltári Szemle, 65. (2015) 1. szám - Műhelymunkák - Tóth Ágnes: A német nemzetiségi oktatás újjászervezése Magyarországon
Tóth Agnes két előbbi helyen a német anyanyelvű szülőkön kívül, akik 100%-ig jelentkeztek, a magyar szülők közül is majdnem 100%-os volt a jelentkezés a német nyelvnek a tantárgyként való bevezetését kérve. Garán ez kb. 50—60%-os a magyar szülők részéről, a német szülők azonban itt is 100%-os arányban kérték.”27 A statisztikai kimutatás szerint az érintett — Bácsbokod, Vaskút, Gara, Nemesnádudvar, Hajós, Császártöltés, Csátalja — községekben a III—VIII. osztályokban a tanulói létszám összesen 2586 fő, amelyből 847 a német anyanyelvűek száma. Német oktatásra összesen 1066 gyerek jelentkezett. A magyar szülők azzal indokolták kérésüket, hogy a korábbi évtizedekben is természetesnek tartották, hogy az együtt élő közösségek egymás nyelvét megtanulják. Több községben azonban a német anyanyelvűek sem jelentkeztek teljes létszámmal. Bácsbo- kodon a német anyanyelvűek 52%-át, Vaskúton 36%-át, Császártöltésen 67%-át, Csát- alján 67%-át íratták be. A magyar anyanyelvűek nagyszámú jelentkezése miatt a minisztérium azonnal újabb szülői értekezletek összehívását kérte, amelyeken el kellett érni ezeknek a szülőknek a visszalépését.28 Már az újabb szülői értekezletek tapasztalatait foglalta össze 1952. február 2-án a Baranya megyei tanács oktatási osztálya. Eszerint a magyar szülőkkel megértették, hogy gyerekeik számára a német nyelvtanulás megerőltető lenne. „Sikertelen volt a szülői értekezlet Nagynyárádon, ahol a magyar szülők nehezményezték, hogy nem taníttathatják gyerekeiket német nyelvre. A németek pedig kijelentették, hogy külön saját gyermekeik részére az oktatás bevezetését nem kívánják. Arra hivatkoztak mindkét részről, hogy az egyik félnek adott kedvezmény veszélyeztetné a község békés összhangját.”29 Az újabb szülői értekezletek elbizonytalanították az érintetteket. A Komárom-Esztergom megyei Kecskéden a szülők úgy döntöttek, hogy visz- szavonják egy hónappal korábbi jelentkezésüket, és mégsem kérik a német nyelv oktatásának bevezetést, de ha rendeleti úton számukra előírják, azt örömmel fogadják.30 A mintegy fél éves előkészítés után, tanév közben, az 1952 februárjában néhány Bács-Kiskun és Baranya megyei településen megkezdett német nyelvoktatás tapasztalatai jelezték, hogy fontos kérdések végiggondolására, alapvető feltételek biztosítására 27 A jelentés egyáltalán nem tesz említést Hartáról és Kunbajáról, holott a minisztérium 1951. augusztusban az engedélyt ezekre a községekre is megadta. (MNL OL XIX—1-5—a—859. tétel—603—1952.) 28 A magyar anyanyelvű gyerekek német oktatása, mint idegen nyelv oktatás is megvalósítható lett volna, de erre a minisztérium nem reagált, illetve jelezte, hogy az orosz nyelv tanulására hamarosan lehetőséget biztosít. Természetesen a német nyelvet tanulóknak is kötelező volt az orosz tanulása. (MNL OL XIX—I— 5-a—859. tétel-605-1952.) 29 Magyarszék községben a szülői értekezlet után csak egy német jelentkező maradt, a többi magyar volt. Baranya megyében 1952 februárjában Mecseknádasdon 155, Erdősmecskén 31, Somberekén 110, Vo- kányban 19, Dunaszekcsőn 24, Véménden 62, Palotabozsokon 41, Székelyszabaron 47, Püspöklakon 86, Bikaion 9, összesen 584 gyerek német nyelvoktatása kezdődött meg. (MNL OL XIX—1—5—a—859. tétel— 607-1952.) Dunaszekcsőről azonban már 1952 áprilisában jelzik, hogy' a nagyfokú lemorzsolódás miatt a német nyelv oktatását megszüntették. (FÜZES 2003.174.) 30 Szalay Béla, a megyei oktatási osztály vezetője jelzi levelében a minisztériumnak, hogy „Kecskéden ily módon nem vezettük be.” A dokumentumon, kézírásos lapszéli megjegyzés olvasható: ’Helyes!’. A magyar gyerekek kiszűrése után Bajon 141, Vértessomlón 116 tanuló német nyelv oktatása kezdődhetett meg. (MNL OL XIX-I-5-a-859. tétel-608-1952.) 38
