Levéltári Szemle, 65. (2015)
Levéltári Szemle, 65. (2015) 4. szám - Forrás És Érték - Zámbó István: A budapesti jogszolgáltatási szervek iratselejtezési gyakorlatának változásai
A. budapesti j ogs %o Igáit at ási szervek iratselejtezési gyakorlatának változásai zásra vár. Bár az 1950 előtti időszak iratselejtezései jobban feldolgozottak, de kutatásaim e téren is nyújthatnak újabb, érdekes adalékokat. A téma aktualitását talán nem szükséges részletesen bemutatni, az iratselejtezés módszerét — és itt azt az Ember Gjő^ő által meghatározott értelemben használom, azaz a selejtezés egyben iratértékelést is jelent — bizonyos időközönként felül kell vizsgálni az összegyűlt tapasztalatok alapján. Témám szempontjából szintén fontos, hogy 2015. január 1-jével lépett hatályba a bíróságok új egységes iratkezelési szabályzata.2 Emiatt is érdemes a korábbi szabályozások áttekintése, azok előnyeinek és hátrányainak felmérése, illetve az általuk eredményezett iratanyag mérlegre helyezése. A selejtezések vizsgálatát négy időszakra bontottam, az időhatárokat pedig a selejtezések szabályozását jelentő jogszabályok érvénybe lépésével határoztam meg. 1. Az 1872-től kiépülő állami bírói-ügyészi szervezet létrehozásától 1911-ig. 2. A 13.300/1912. IM. rendelet kiadásától 1950-ig. 3. A 9.500/1951. IM. rendelet kiadásától 1957-ig. 4. A 130/1957. IM. rendelet kiadásától a rendszerváltásig. A vizsgált selejtezések elsősorban a budapesti illetékességű jogszolgáltatási szervek irataira vonatkoznak, a különböző selejtezési szabályok és az azok létrehozását megelőző levéltári elméleti munka azonban országos jelentőségű. S bár a jogszolgáltatás teljes területéről kívánok szólni, a terjedelmi korlátok miatt a bíróságok iratselejtezései kapnak nagyobb hangsúlyt.3 Jogszolgáltatási iratok selejtezése a polgári kori igazságügyi szervezet kialakulásától az első szabályozásig A levéltárak viszonya a polgári korszakban nem volt túl kedvező a jogszolgáltatási iratokhoz, mivel nem, vagy csak elvétve őriztek ilyen iratokat. Ennek oka, hogy a megyei törvényhatósági levéltárak csak a megyei önkormányzat testületéinek és hivatalainak iratait őrizték.4 A náluk előforduló jogszolgáltatási anyagot a közigazgatás és az igazságszolgáltatás különválása előtti időszakban, illetve az 1872-es igazságügyi szervezeti átalakítást megelőzően keletkezett „régi peres iratok” jelentették. A későbbiekben keletkezett bírósági, ügyészségi, közjegyzői iratok átvétele és megőrzése nem tartozott a feladatkörükbe. Mindezt kiegészítette, hogy nem volt elegendő hely az iratok átvételére, és/vagy a korszak levéltárosai alábecsülték ezeknek az iratoknak a történeti értékét, illetve nem tudták, hogy mit kezdjenek velük. Mindegyik állítás hordoz magában igazságot, de a probléma gyökere a levéltári szervezetben keresendő. Ennek ellenére is van azonban példa arra, hogy ezek az iratok sem teljesen estek ki a levéltárak látóköréből. 2 Az Országos Bírósági Hivatal Elnökének 17/2014. (XII. 23.) OBH utasítása a bíróságok egységes irat- kezelési szabályzatáról 3 A téma nagysága miatt tanulmányom két részletben fog megjelenni. Első írásomban az első két időszak történéseit fejtem ki. 4 Lakos, 2009. 292. 51
