Levéltári Szemle, 65. (2015)
Levéltári Szemle, 65. (2015) 4. szám - Forrás És Érték - Hajagos Csaba: A fotó, mint a nemzeti emlékezet „lenyomata” az MNL Bács-Kiskun Megyei levéltárának állományában
Hajagos Csaba A gyűjtemény teljes egészében levéltári jegyzékkel történő ellátása a mai napig nem történt meg, ugyanis a delegációkról, programokról készült felvételek rengeteg olyan személyt, eseményt ábrázolnak, amelyeknek azonosítására a programról szóló jegyzőkönyvek és jelentések ismerete nélkül nincs lehetőség. (Sok esetben problémát jelent az is, hogy a fotók dátumozása is hiányos.) A teljes MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottság iratanyagának selejtezési folyamata azonban részben eredményre vezetett ezen a téren is, hiszen az 1986. év MSZMP KB Bács-Kiskun megyei látogatásainak anyagát a 16. doboz az egész évre vonatkozólag tartalmazta.39 Amikor a képeket jegyzékhez akarták rendelni, derült ki, hogy a jegyzékben rögzített 22 eset és a képek gyűjteménye töredékesen fedik egymást. A 22 eset közül öt programhoz, látogatáshoz sikerült azonosítani az ahhoz tartozó képanyagot, amelyeknek teljes körű leírásában plusz információt is adott a sajtóanyag.40 A fotók rendszerezését megelőzően azonban megtörtént a gyűjteményben talált képanyag állapotának felmérése, illetve a propaganda fotózás technikai kivitelezéséből fakadó, állományvédelmi szempontból az anyagkezelést nem könnyítő eljárások részletezése is. A szakmai munkához Fellegi Jenő, kecskeméti Aranykoszorús Fényképészmestert kértük fel, aki a teljes gyűjtemény áttekintése után véleményezte a képek állapotát, az előforduló problémás eseteket, illetve összefoglalta a propagandariport fotó készítésekor felmerülő problémákat, amelyek a rendelkezésünkre álló felvételeken is egyértelműen láthatóak. A képek méretében a 13x15 cm és a 18x24 cm között tapasztalható váltakozás. A szakember szavait idézve a „protokolláris méret” jelentősége abban kereshető, hogy programokon részt vevők minden esetben ajándékként kaptak a gyorsított technológiával elkészült, jól látható méretű fotókból, dokumentálva a delegáltak határon belül vagy kívül végzett tevékenységét. A Kodak, Agfa, Roller-Flex típusú fényképezőgépek elterjedt használata tulajdonképpen meg is határozta a fotózás minőségét, hiszen ezeken a gépeken túl más technológiát alkalmazó eszközök nem voltak számottevőek az 1990. évet megelőző időszakban. A nagy hányadában fekete-fehér képek minőségét érintően több olyan megállapítás is született, amely a propagandafotók jelentős ismérveként könyvelendőek el. A kép elkészítése 0-s fényes Forte papírra,41 tükörszárítással történt, s ennél az eljárási módnál technikai kivitelezés során az esetek nagy százalékában sérült a fotó. A szakember szerint volt arra példa, hogy a küldöttség számára dokumentáció céljából kiosztandó képeket a számukra rendezett vacsora alatt kellett elkészíteni. Egy beállításról több fel39 MNL BKML XXXV. 1. Az MSZMP Központi Bizottsága Bács-Kiskun Megyei látogatások programja (1984-1990) 16. d. 40 A delegációkról, pártprogramokról percre pontos és terjedelmes leírásokat hozott a párt Bács-Kiskun Megyei lapja, a Petőfi Népe. A magyarázó képaláírások és a fotósok személye is sok esetben segítséget nyújtanak a hiteles azonosításhoz. 4,A szocialista időkben a KGST piacára gyártó, a világ öt legjobb minőségű papírtípusának előállítója közé sorolt magyar Forte vállalatnál számos komoly fejlesztés valósult meg, így a váci cég és az NDK-beli ORWO volt a szocialista tömb két óriása, a németek fotófilmeket, a magyarok fotópapírokat készítettek. 44
