Levéltári Szemle, 65. (2015)

Levéltári Szemle, 65. (2015) 4. szám - Forrás És Érték - Hajagos Csaba: A fotó, mint a nemzeti emlékezet „lenyomata” az MNL Bács-Kiskun Megyei levéltárának állományában

Haj ago s Csaba

képzett” halmaza a politika társadalomra gyakorolt „igazságosztó” szerepét emeli ki, hiszen az emberek számára a történések értelme cselekvés és elszenvedés viszonyában mutatkozik meg, amelyet az „igazságosság”, a jog, a vallás és a morál szférái határoznak meg.30 31 Ezáltal a „politikai igazságosság’ garantálja az állam, a fennálló rendszer ércnél maradóbb-ságát, és egyúttal a biztonság érzését közvetíti a társadalom minden tagjának. Ahogyan „a gonoszság megbosszulja magát, illetve a hatalmasok nem emésztik fel a kicsiket. ” Ezeknek a tényeknek kiváló igazoló „segédeszköze” lett az ideológia harcban jelentős fedezéket nyújtó sajtófotó, amely az utókor számára a nemzeti emlékezet elemeit elevenen építi be a kollektív örökségbe.

Erdélyi Ignác, a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun Megyei Bizottságának tagja, a Megyei Fogyasztási Szövetkezetek Szövetségének ütkára 1988 nyarán idézi Mihail Gorbacsovot a szocializmus egy újabb szemléletű megvalósítása ügyében: „Nem ajövőbe vetett vak hitre van szüksége hanem olyan tudományos elemzésekre, amely az emberből, a népek érdekeiből, a humanizmusból kiindulva felvázolja az emberibb arcú, demokratikusabb szpcializ- musképet. ’51 A sajtó igyekezett az elvárásoknak, egyúttal a pártutasításoknak megfelelni, ám ennek ellenére többször bírálat érte a politikai vezetés részéről: „a politikaipublidsz- tika az egy műfaj az újságíráson belül. Ezt kellene erősíteni a mi pártsajtónkban, mert kevesen vannak a megyei pártsajtónál olyanok, akik ezt művelni tudják.”32

A rendszerváltáshoz közeledve egyre nagyobb lett a nyomás a sajtó vállán, több esetben mondott „nem”-et a Petőfi Népe szerkesztője az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottság Propaganda és Művelődési Osztályának, természetesen a fotók erről nem tanúskodnak, viszont sajtóban való megjelenése egyértelműen korlátozódott.

Az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Archívuma — amely a feldolgozandó képanyagnak is otthont adott — az egypártrendszer felszámolása után, 1990 telén meg is szűnt, mint párthoz kötődő gyűjtemény.33 Az intézmény iratgyűjtő és feldolgozó munkája során rengeteg olyan történeti értékű dokumentumot hagyományozott át az utókornak, amelyek feldolgozása még csak most kezdődött el. Ennek egyik állomásaként könyvelhető el a fotóanyag feldolgozása, amelynek jelentősége nem csak abban áll, hogy bemutassuk például Raisza Makszjmovna Gorbacsova kecskeméti látogatása alkalmából történteket, hanem abban is, hogy lássuk a képek mögöttes és nem mögöttes információi révén kollektív örökségünk azon foltjait is, amelyek egyértelműen meghatározták a nemzeti emlékezet 1990 előtti fejezetének kulturális örökségét.

30 Assmann, 2004. 228-230.

31 MNL BKML XXXV. 1. 22. d. — Az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei, Végrehajtó Bizottság ülése, 1988. 08. 23.

32 MNL BKML: XXXV. 1. 1988. 08. 23. VB ülés. — Hódossi Sándor, megyei titkár hozzászólása. A sajtó helyzete Gorbacsov 1985-ben bevezetett új politikai stílusa után - Reakció (Glasznoszty)

33 Szabó, 2013. 58-61.

42