Levéltári Szemle, 65. (2015)
Levéltári Szemle, 65. (2015) 4. szám - Reisz T. Csaba: Adalék a Magyar Országos Levéltár központi épületének építéstörténetéhez
R eis% T. Csaba munkák gyűjteménye és olvasóterme, külön terem a tervrajzok, térképek stb. tanulmányozására, több kezelőségi helyiség, könyvkötészet, fényképező stb. Az első, de főképpen a második emeleten a könyvraktárak vannak, többek között egy 180 méter hosszú teremben, melyben egy középút s kétoldalt elhelyezett állványok vannak; továbbá középen egy tágas, körülb. 24 m széles terem, melyben 4 emelet állvány helyeztetett el, e helyiségben azonban csak fölülvilágítás van. A tartószerkezeteket általában vasból, az állványok alkatrészeit azonban fából készítették; a könyvpolcok mind kézzel, könnyen elérhetők. A könyvraktárokról csak ismételhető, amit már fentebb mondottunk, hogy világítás és tűzbiztonság szempontjából nem teljesen megfelelők. A „Cour des Comptes” új levéltára, a „Comptoir Nationale, d' Escompte de Paris” levéltárával Párizsnak legújabb levéltára, s a levéltár-építészet szempontjából azért bír nagy fontossággal, mert iratállványait az eddig használt fa- és vasszerkezettől eltérőleg, vasbetétes beton szerkezettel készítették. A „Cour des Comptes” új épületét és levéltárát a me Cambon-ban, tehát a város közepén, a Szajna közelében építették fel, s ez idő szerint csak a levéltári raktár van teljesen befejezve. A hivatalokat, valamint a díszhelyiségeket tartalmazó, de a raktártól különálló épület fölépítését csak a raktár felépítése után kezdték meg, s már szintén befejezéséhez közeledik, amennyiben már a lépcsőket helyezik el s a homlokzat munkálatain dolgoznak. A raktárát a főépület mögött építették úgy, hogy az aránylag nagy kiterjedésű, körülb. mintegy kétszer akkora területre palotaszerűen épített főépület által teljesen eltakartatik, illetőleg körülöveztetett. A raktár építése 1900-ban kezdődött s jelenleg annyira kész, hogy már a levéltári anyag is nagyjában el van helyezve, de még nincs rendezve. A raktár aránylag kis alapterületű, körülb. 30 m hosszú és ugyanennyi széles. E terület majdnem teljesen beépíttetett, s csak éppen udvarra van egy kis hely fenntartva, és miután az épületnek csak 3 oldalán van homlokzat, míg a negyedik oldalon tömör tűzfal: aránylag sok benne a sötét helyiség. A teleknek lehetőségig való kihasználása végett a raktár 12 emeletes, belészámítva a pincét és padlást is. A körülbelül 2,50 m magos emeletek egymástól vasbetétes betonfödémnél választattak el. Itt tehát minden emelet, illetőleg állványsor fölött tömör födémet alkalmaztak, csakis egyes helyeken, az ablakok közelében helyeztettek a födémbe üveglapok, amelyek az alsó emeletek erőteljesebb megvilágítására szolgálnak. Az ablaknyílások, a célnak megfelelően, minden két állvány közötti út tengelyében helyeztettek el, így az állványok sokkal jobban vannak megvilágítva, mint nagy ablakoknál, ahol egy állványt mindig az ablaknyílás közepébe kell elhelyezni. A födémeket alátámasztó oszlopok, a födémek, valamint az állványok is mind, Hennebique-rendszerű23 vasbetétes betonból szerkesztettek; sőt még az állványok polcai is mind vasbetétes betonból valók. Az alkalmazott vasbetétes betonszerkezeméi vasalkatrészek mindenütt ott vannak alkalmazva, ahol a szóban lévő szerkezet húzásra vagy nyírásra van igénybe véve, éspedig azért, mert a betonnak húzó- és nyírószilárdsága jóval kisebb, mint nyomó szilárdsága, míg a vas- és fánál ezek közel egyezők. 23 Francois Henttebique (1842-1921) francia mérnök, 1892-ben szabadalmaztatta vasbeton elemek (oszlop, gerenda) egyetlen monolit elemként felhasználását. 30
