Levéltári Szemle, 65. (2015)
Levéltári Szemle, 65. (2015) 4. szám - Reisz T. Csaba: Adalék a Magyar Országos Levéltár központi épületének építéstörténetéhez
Adalék a Magyar Országos Levéltár központi épületének építéstörténetéhe% A földszinten az iratállványoknak csak a fele van meg; itt minden második állvány helyett egy-egy okiratszekrény van felállítva. Az okiratokat tartalmazó szekrényeket fából készítették, melyek közül 2-2 mindig egymásra van helyezve olyképp, hogy a magasságuk együtt véve 1,70 m. Ilyen kettős szekrény 7-7 van egymás mellett, 14 külön álló csoportban, összesen tehát 196 darab leemelhető szekrény van. Az 1,10 m széles szekrényben két-két ajtó van, amelyek mögött kihúzható fiókok vannak; ide raktároztatnak a papírborítékba helyezett okiratok. Az összes iratállványok homlokterülete körülbelül 3000 négyzetméter. A raktárépület valamennyi ablakánál a kereteket vasból készítették, s maga az épület nem fűthető. A raktárépület külseje faragott kőből, nagy gonddal szerkesztett olasz renaissance stílusban tervezett homlokzatokkal ékeskedik. A tervezőnek összes törekvése oda irányult, hogy sajátos ablakelrendezés, valamint erősen kiugró és tagozott párkányok alkalmazásával az épületnek száraz raktárjellege elkerültessék. Noha ez a tervező építésznek nagy költségek árán, nagymértékben sikerült is, mi mégis helyesebbnek tartjuk az olyan megoldást, illetve az oly külső építészeti kiképzést, mely az építmény belső beosztását és rendeltetését külsőleg is igyekszik érvényre juttatni. Ez esetben is, mint minden más esetben, e tervező építész feladata e kívánalmaknak olyképp eleget tenni, hogy a külső kiképzésre fordított költségek arányban legyenek az épület rendeltetésével. A faragott kőből készített homlokzatok anyaga nagyon szép zöldes színű homokkő. Az épület költsége a telekkel együtt a nyert felvilágosítás alapján 450 000 márka. A fentebb mondottak alapján ki kell emelnünk a gondos, szép kivitelt s különösen azt, hogy az épületek teljesen szabadon állók, továbbá hogy a raktárépület az igazgatósági épülettől olyképp van elkülönítve, hogy ezzel csak folyosó köti össze. Kifogásolható, hogy a raktárépület valamennyi emelete csak vasrostéllyal van egymástól elválasztva, amely szerkezeti rendszer a szellőztetés szempontjából ugyan jó, de tűzbiztonsági és tisztasági szempontból nem mondható előnyösnek. Ezen elrendezés hátrányos volta még szembetűnőbbé válnék, ha a raktárépületet fűtésre rendeznék be, mert ebben az esetben a felsőbb emeleteken elhelyezett iratok a felgyülemlő nagy hőség folytán nagyon kiszáradnának és törékennyé lennének, nem is említve a kezelő egyének tűrhetetlen állapotát. Kifogásolható továbbá az, hogy az okiratoknak faszekrényekben s a többi levéltári anyaggal ugyanazon helyiségben való elhelyezése tűzbiztonság szempontjából nem kielégítő, mert könnyen nagy veszéllyel jár. Végül szükségesnek tartjuk e részen felemlíteni, hogy egynéhány nappal Strassburgba való érkezésünk előtt e vidéken igen erős jégeső volt, mely a strassburgi egyetemi könyvtár födelein alkalmazott felülvilágítók ablakainak 6 mm v[a]st[a]g. recés üveglapjait áttörte, s így a lehulló üveg- és jégdarabokkal nagy kárt okozott. Hasonlóképpen kárt szenvedtek a levéltár ablakai is, melyek azonban nem felülvilágító, hanem falban elhelyezett oldalablakok, s üvegük sokkal vékonyabb, mint az előbbieké. Ebből kitűnik, hogy felülvilágító ablakok levéltároknál mellőzendők, a falban elhelyezett ablakok pedig kellő vastagságú üveggel készítendők. III. A. karlsruhei Staatsarchiv Ez egyike a legutóbb épített levéltáraknak; kapcsolatosan más középületekkel, a városnak kevésbé sűrűén beépített részében, szabadon állóan építették. Külső megjelenése előkelő. 19
