Levéltári Szemle, 65. (2015)
Levéltári Szemle, 65. (2015) 3. szám - Műhelymunkák - Albert András: A dunántúli protestantizmus politikai védelme Bethlen Miklós röpiratainak és leveleinek tükrében
Albert András Bethlen gyámkodásával működhetett. Tagjai között ott találjuk Pósaházj Jánost, Szatmárnémeti Mihályt, Fajgel Pétert és Eszéki Istvánt.15 Az üldözött protestáns lelkészek és tanítók ügyén Bethlen diplomáciai úton próbált segíteni. Apafi Mihály és tanácsosai megbízásából leveleken keresztül megkereste a nyugati protestáns országok uralkodóit és egyetemek professzorait, és kérte támogatásukat az üldözött magyar protestáns lelkészek és tanítók érdekében. Segítségére volt Kovásznál Péter református püspök, Pataki István kolozsvári református professzor és Adami István erdélyi szász lutheránus püspök.16 A jól megfogalmazott és szerkesztett leveleket Bethlen Miklós 1672-ben egy német lutheránus tiszttel Kővárba küldte, hogy onnan Lengyelországot érintve Berlinbe és Heidelbergbe juttassák el. A levelek egy részének kiküldését azonban Teleki Mihály tanácsos megakadályozta. Valószínűsíthető az a feltevés, hogy Telekit politikai meggondolás vezette a levelek elkobzásában. A levelek egy része Szelepcsényi György érsek kezébe jutott, amelyek a Pozsonyba idézett lelkészek elleni vád fontos anyagává váltak.17 Az 1674-ben felállított pozsonyi vértörvényszék királyi ügyésze koholt vádak alapján próbált érvényt szerezni a protestáns lelkészek és tanítók elleni pernek.18 A vád alapján Vittnyédi István, Bethlen Miklós és Ketzer Ambrus leveleket váltottak egymással és a protestáns dunántúli lelkészekkel.19 A perről fennmaradt adatok alapján, megállapítható, hogy a vádlottak leveleinek politikai tartalmat tulajdonítottak. A pozsonyi vértörvényszék által kinevezett ügyvéd, HeusslerFerdinánd a lelkészek és tanítók mellett foglalt állást. Határozottan állította és bizonyította, hogy a vád bizonyítékaként felmutatott levelek állevelek és a vádlottaknak azokhoz semmilyen közük nincs. Az elítélt lelkészek ellen „bizonyítékként” felmutatott „Vitnyédi levelek”20 egyikét Vitnyédi István állítólag Eperjesről Bethlen Miklósnak címezte 1669. május 10-én. A Vitnyédi Istvánnak tulajdonított és a Pozsonyi Vértörvényszék elé idézett protestáns lelkészek és tanítók ellen felhasznált és Bethlen Miklóshoz címzett hamisított levél szövege: „Generoso Domino- Domino Nicolao Bethlen, Domino et fratri mihi confidentissimo. Ma májusnak 10-én Kelmed levelét, Eperjest vettem. El vagyon szentül végezve, hogy szabadságunkat vérünkkel oltalmaztuk. Török császárnak adózunk. Erdélyországgal egy szívek leszünk. Franáa király megadgya az adót. Fran- áa követ által ojferálta. Hogyha nem adná magunk is megh adgyuk csak készen legyen minden. Eobkovich bolond szavadul nem kell tartani, se hamis Montekukkulitul, hanem igen jó volna, hogyha erdélyorszjgi szent Corona titkos levelet írna a prédikátoroknak minden felé. Jól disponálnák az községet az adóra, hogy fegyvert fogjon, mikor jel adatik. Evangelicus status jól elrendelte. Dunántúl való földet soproni és kőszegi főprédikátorokra bígtuk, Bányavárosokat, Pozsonyt, Kassát, Eperjest, Lőcsét, Trencsint, Árvát, Hptót, Túrócot és a többit oda való püspökök és szeniorok készentartyák. Mi mindnyájan pro Deo, ecclesia et libertate pugnaturi et morituri és azpápista ebeket meghtanítjuk, csak kegyelmetek ne mulasson a hajdú városokkal és hódoltsággal. Rákóczi FeRMK 1.1359. 16 Pokoly, 1904. 269. 17 Nagy, 2008. 508. 18 Az 1674-es gályarabper jegyzőkönyve az Esztergomi Prímási Levéltárban található Archívum Lcclesiasticum Vetus, Acta Religionaria, 1790/4-es jelzet alatt. Nyomtatásban lásd S. VARGA, 2002. 344. s. Varga, 2004. 30. 20 Két levelet mutattak fel a Pozsonyi vértörvényszék bírói. Az egyiket Bethlen Miklóshoz, a másikat Ketzer Ambrushoz intézték. (RÁCZ, 1874. 239.) 58
