Levéltári Szemle, 65. (2015)

Levéltári Szemle, 65. (2015) 3. szám - Kilátó - Gerhard Péter: Beszámoló az ICA 2. éves konferenciájáról

Gerhard Péter badon hozzáférhető legyen. Fred van Kan egy ilyen, a köz- és a magánszféra együttmű­ködésével megvalósult projektet mutatott be, a holland tartományok köz- és magán­archívumainak hálózataként működő Gelders Archief égisze alatt megvalósult, a hol­land divat és design történetével kapcsolatos kollekciókat (designerek, galériák, egyesü­letek, ügynökségek, divatlapok anyagait) egyesítő alkalmazott művészeti gyűjteményt, a Nemzeti Design Archívumot. Uj-Zélandon egy huszáros vágással úgy döntöttek, hogy a teljes elektronikus köz- igazgatást a magánszektorra bízzák, és felhőbe szervezik ki. Ennek a pilot projektje a Nemzeti Digitális Örökség Archívum állományainak felhőbe helyezése volt. Oliver Gillian beszámolójában e projekt tanulságait ismertette, de összességében a kísérletet pozitív kimenetelűként értékelte. Marcel Watelet az Európai Unió a kreatív ipar és a levéltárak viszonyával kapcsola­tos elképzeléseiről beszélt. Ezek az Europeanát állítják középpontba, azzal a céllal, hogy az itt felhalmozott tudásra a kreatív iparban tevékenykedő vállalkozások minél nagyobb mértékben támaszkodjanak. A kulturális szektor támogatásával ugyanis nő a gazdaság is, továbbá új munkahelyek jöhetnek létre. Kitért emellett az új technológiák jelentőségére, ezzel a kulturális intézmények ugyanis könnyebben elérhetik a kultúra fogyasztóit. Az előadások egy része az elektronikus iratok levéltári átadásával, illetve hosszú távú megőrzésével kapcsolatos tapasztalatokról számolt be. A közös az volt bennük, hogy a bemutatott példák mind saját fejlesztések voltak, így eltérő módon próbálták biztosítani az elektronikus iratok átadásának és megőrzésének követelményeit (integri­tás, hitelesség, kereshetőség, stabilitás, hosszú távú visszaolvashatóság). Alejandro Delgado-Góme% előadásában egy spanyol magáncég, az Odilo fejlesztésében megvaló­sult, az OAIS követelményeinek ugyan nem, de a fentebb emh'tett követelményeknek megfelelő rendszert mutatott be, amelyet Cartagena városa rendelt meg. Hasonló kí­sérletről számolt be Alessandro Alfier Emilia-Romagna tartomány digitális betegdoku­mentációinak megőrzésével kapcsolatban. Az egyik műhely egy hasonló, az akut prob­lémára megoldást nyújtó, de az elektronikus iratok megőrzésének valamennyi köve­telményének meg nem felelő megoldást mutatott be: a Gironai Egyetem által fejlesz­tett iArxiu szabad szoftveres eszközzel ugyan lehet csomagokat készíteni, sőt, fájlfor­mátumok átalakítását is támogatja, de a fájlok tartalmát nem teszi kereshetővé. Tamo Kdrberg az Észt Nemzeti Levéltárban használt csomagkészítő eszköz, az Universal Archiving Module által nyújtott lehetőségeket mutatta be az első olyan levéltári átadás példáján keresztül, amely egy civil szervezettől, jelesül a Nyílt Észtország Alapítványtól vett át elektronikus iratokat. A projekt egyik tanulsága itt is az volt, hogy az iratátadó­nál végzett alapos előkészítés, továbbá az átadás során sok manuális munka szükséges a sikeres csomagkészítés megvalósításához. Az említett projektek a minél elterjedtebb, tartósan megőrizhető fájlformátu­mokban történő iratátadásokat preferálták. A Microsoft azonban más megoldásban gondolkodik. A cég képviseletében Natasa Milic-Frayling az elavult fájlformátumok hosszú távú használatához az eredeti szoftverkörnyezet fenntartását javasolta, amely virtuális gépeken működhet. így például valamennyi Windows-verzió egy-egy önálló virtualizált környezetben fut, és az elavult fájlformátumok azokban megnyithatók ma­radnak. Az eddigi Windows-verziókra ez a módszer már működik is. A probléma ezzel 50

Next

/
Thumbnails
Contents