Levéltári Szemle, 65. (2015)
Levéltári Szemle, 65. (2015) 3. szám - Forrás és érték - Kemény János: Bernhart Sándor bajai polgármester 1941. évi jelentése Bonczos Miklós államtitkárnak a Rasztina székely (csángó) településen tapasztaltakról
Kemény János többnyire egy szobából-konyhából álló lakások a népes családok befogadására sem egészségügyi, sem erkölcsi szempontból nem megfelelőek. Téli fűtésük, jelen állapotukban, még megfelelő felszerelés beszerzésével sem látszik megnyugtatóan keresztül- vihetőnek. A régi kastély, ahol az orvosi rendelő, a napközi otthon, az iskola, az iskolafürdő van elhelyezve, megfelelő tatarozással és átalakítással s berendezésének gondos kijavításával ezen célokra használhatóvá tehető. Az orvosi rendelő nélkülözi a legszükségesebb felszerelési tárgyakat. A legközelebbi gyógyszertártól mintegy 8—9 km-nyi távolságra lévő telephez kézi gyógyszertár beállítása szükséges, olyan, amely az első segély- nyújtási felszerelések mellett, a legszükségesebb gyógyszereket is tartalmazza. A napközi otthon napi ádagos létszáma 85 gyermek, a kirendelt óvónő vezetése mellett jól működik, hiányzik azonban a megfelelő egészségügyi irányítás, különösen a napközi otthon élelmezését illetően. Felszerelése csak a gyors meginduláshoz nélkülözhetetlen tárgyakból áll. A napközi otthon elhelyezésére szolgáló terem a magas létszámhoz viszonyítva kicsiny, s ezért a kastélyból erre a célra még egy, vagy két terem (üresen áll) lenne felhasználandó. Az iskolatermek ugyancsak a kastélyban vannak elhelyezve, de ezek is körültekintő, gondos tatarozásra szorulnak, s felszerelésük kijavítása elkerülhetedenül szükséges. A kastély mellett épített árnyékszék az említett egészségügyi intézmények és iskolák használatára nem alkalmas. A telepes község lakosságának általános egészségügyi állapota kielégítő. A napközi otthonos gyermekek között felületes vizsgálattal csak néhány ótvaros38 megbetegedés volt megfigyelhető. A gondozottak kondíciója általában jó. A felnőtt lakosságban néhány nem fertőző trachomás39 megbetegedés mellett, a szerzett értesülés szerint fér- gesedés mutatkozik, (poloska), ami lakásfertőzésből származik. VII. Műszaki természetű észrevételek Területek. A telepítésre igénybevett területek pontos térmértéke és határa még ismeretlen, minthogy csak a belsőségre vonatkozólag van részletes térkép a kirendelt jegyző birtokában, a külsőségre vonatkozólag pedig csak egy általános vázlatrajz, minek másolatát jelentésemhez csatolom. A kirendelt jegyző szerint a telepítésre szánt terület 2300 kát. hold, amiből azonban a telepesek csak 1700—1800 kát. holdat művelnek, a többi kis részében legelő, nagy részében pedig magánosoknak van bérbe adva. A telepítés műszaki műveletének megkezdése előtt pontos határleírás volna készítendő az igénybeveendő területekről, és tisztázandó lenne egyúttal a magánbérletek ügye is. 38 Ótvar, impetigo (lat.): Elsősorban gyermekeken előforduló felületi bőrgennyedés. Gennykeltő baktériumok, többnyire a Streptococcus okozza Savóval telt, akár babnyi hólyagok keletkeznek, megnyílva sötét színű hámhiányt mutatnak, amely hamar pörkösödik. A folyamat rossz higiénés viszonyok mellett folyamatosan terjed a szomszédos bőrterületek felé. 39 Trachoma (gör.), conjunctivitis granulöse. A szemben a kötőhártya idült, fertőző gyulladása, amelyet a Chlamydia trachomatis nevű korokozó okoz. Ugyanolyan tünetekkel kezdődik, mint a többi heveny kötőhártya-gyulladás, majd a kötőhártya áthajlásaiban nemsokára jellegzetes, szürkésvörös trachomás csomók jelennek meg. Ezek spontán megrepedhetnek, fehéres heggel gyógyulnak, zsugorodásukkal a szemhéjakat befelé fordítják. Emiatt a szempillák érinthetik a szaruhártyát. A szaruhártyán ereződés keletkezik, a szaru elszürkül, majd kiszárad. Látásromlás, vakság következhet be. 42
