Levéltári Szemle, 65. (2015)

Levéltári Szemle, 65. (2015) 3. szám - Forrás és érték - Kemény János: Bernhart Sándor bajai polgármester 1941. évi jelentése Bonczos Miklós államtitkárnak a Rasztina székely (csángó) településen tapasztaltakról

Kemény János

gánúton váltottak át pengőre, körülbelül 6—7 000 000 lejt pedig a bukaresti magyar királyi követségnél helyeztek el. A követségnél letétbe helyezett pénzüknek a sorsa erősen érdekli őket.

A magántulajdon kérdése észrevehetően mélyen foglalkoztatja a székelyeket, s bár a közös mezei munkát tisztességesen ellátják, pár szó után hamar ráterelik a szót arra, hogy mikor és mennyi földet kapnak majd tulajdonul, egyéni megművelésre. A föld minőségével meg vannak elégedve, nem így a házakkal, amelyekbe sorshúzás útján kerültek bele. Előfordult ugyanis, hogy a legmódosabb gazdának (Hadikfalván 32 holdas gazdasága volt Antal Pálnak32 33) most az egyik legsilányabb, igen szűk lakás jutott. Viszont az a szegényebb, de nagyobb családú székely, aki bővebb házhoz jutott, természetesen megelégedettebb. Minthogy 5—6 tágasabb, de használatba ki nem adott (részben magtárnak használt) épület még rendelkezésre áll, néhány méltánylandóbb esetben jó volna ezeket a házakat is átadni a sérelmet szenvedőknek, tekintet nélkül arra, hogy tanítói lakásnak, vagy egyéb, a jövőben adódható más közcélra szükség van-e rájuk. Általában a házak végleges kiosztásában és komoly állami támogatással a lakóházak alapos rendbe hozásában, szükség esetén kibővítésében látom az egyik legsürgősebb teendőt abban az irányban, hogy ezek a derék magyarok új hazájukban valóban otthon érezzék magukat. Itt kívánok rámutatni arra a tapasztalatomra, hogy ha a megszokott életnívójának megfelelő házhoz jutott a telepes, bár tudja, hogy tulajdona még nem végleges, máris nagy szeretettel foglalkozik házának rendbe hozásával. Nyári konyhát rendezett be, tűzhelyet épített, stb.

A megélhetésüket, illetve gazdálkodásukat szolgáló állatállomány és gazdasági felszerelés részben hiányos. A szerb telepesektől visszamaradt 147 ló ugyan egyelőre elegendőnek látszik, de már a túlnyomó részben rosszul tejelő, 65 db tehén igen kevés; úgyszintén kevés a süldőkkel, anyasertésekkel együttesen számított mintegy 200 disznó és 40—50 malac.

IV. Közellátás helyzete

A közélelmezés helyzete sem biztató. Az anyaközségtől ugyan az aratás tartamára (15 napra) az aratópáronként megállapított napi 1 kg liszt biztosítottnak látszik, de az ugyancsak járandóságot képező napi 25 dkg szalonna aligha lesz beszerezhető, mert szalonna állítólag Regőcén sincsen kellő mennyiségben. Jelenleg mindössze 7—8 mázsa liszt van a telepes faluban.

Állati takarmány tekintetében már sokkal jobb a helyzet, mert kellő mennyiségű széna, korpa és tengeri megvan. (A tengerikészlet mintegy 200 mázsára tehető.)

A tüzelőanyagnak teljesen híjával vannak. Talán 4—5 ölet34 kitevő dorongfa35 a készlet, ez is azonban szerszámfának való és kell is erre a célra. A tűzifahiány azért is nagyon súlyos, mert nincs a közelben erdő, ahonnan fát, vagy gallyat lehetne beszerezni.

32 Zombor (Zomborinum; Schomburg, Sombor; Sombor Bács-Bodrog vm.; ma: Sombor, SRB).

33 Antal Pál neve Hadikfalva utolsó (családfőinek) utca szerinti névsorában a Cékla utca 1106. szám alatt szerepelt. - Lásd SEBESTYÉN, 1989. 215.

34 Öl, orgia Klafter. Hazai alkotás. Hosszmértékből lett térfogatmérték (tehát köb-öl értelmű), két fajtáját ismerték. Az egyik a fa- vagy erdei öl. 17. század. A tűzifa megszabott nagyságú rakása: általában 3 lábxlxl öl (innen a név), a bécsi mértéknél = 0,95x1,896x1,896 m = 3,42 m3. A másik fajtája a s^énaöl.

35 Dorongfa: Karvastagságú, méteres fatörzs vagy ágrész.

40