Levéltári Szemle, 65. (2015)
Levéltári Szemle, 65. (2015) 3. szám - Kitüntetettek - Kocsis Piroska: Szakmai koordinációs megbeszélések a Magyar Nemzeti Levéltárban
Kocsis Piroska zségügyi dokumentáció az általános szabályok szerint, valamint az 1997. évi XLVII. törvény kutathatósági rendelkezései alapján kezelendő és kutatható.14 Kántor Balázs bevezetőjéhez Pu^sár Imre levéltáros hozzáfűzte, hogy nemcsak az egészségügyi dokumentáció tekintetében, hanem pl. a minősített adatok esetében is fontos lenne, ha egyértelműen és következetesen megkülönböztetésre kerülne az irat és az adat fogalma, amit a levéltáros szakma megtesz, hiszen a levéltári törvény értelmében az irat a rögzített adategyüttes. b) Az ún. levéltárérett egészségügyi dokumentációval kapcsolatos megyei levéltári tapasztalatok, vélemények A megbeszélés második részében a megyei kollégák tapasztalatait és véleményét hallgatták meg, hiszen az egészségügyi intézmények iratkezeléséről leginkább a megyei levéltárak rendelkeznek tapasztalatokkal, a legtöbb intézmény a megyei levéltárak illetékességébe tartozik, ebből eredően behatóan ismerik a kórházakban kezelt irattípusokat és azok arányait.15 Ennek alapján több fontos körülményre derült fény:- Felvetődött, hogy az OBDK által kiadott és az egészségügyi szerveknek a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI),16 mint fenntartó által megküldött „Eljárásrend”-re, Módszertani útmutatóra és Tájékoztatóra hivatkozva több iratképző szerv a működési iratok közirat minőségét és közlevéltári illetékességét is vitatja. Ezt több megyei levéltárban tapasztalták kollégáink, ezért ebben az ügyben határozott állásfoglalást tartanak szükségesnek az MNL vezetése részéről, (r4^ OBDK honlapján is elérhető három „tájékoztató"17 mindegeikében határozottan csak az egészségügyi dokumentációra vonatkozóan foglalnak állást, a legkésőbb készült esetében pedig igen világosan kimondják a működési iratok közirat, az egészségügyi dokumentádó nem közirat jellegéti)- A bevezető előadáshoz kapcsolódón Puzsár Imre arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvény — értelmezése szerint — visszamenőleges hatályú: „2. §. E törvény hatálya kiterjed a) minden egészségügyi ellátást nyújtó, valamint annak szakmai felügyeletét, ellenőrzését végző szervezetre és természetes személyre (a továbbiakban: egészségügyi ellátó hálózat), valamint minden olyan jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre és természetes személyre, amely, vagy aki egészségügyi és személyazonosító adatot kezel (a továbbiakban: egyéb adatkezelő szerv)”, illetve 30. § „(6) A meg nem semmisített, illetve a (2) bekezdés szerinti levéltárnak átadott egészségügyi dokumentációra e törvény 14 Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. tömény 21. § (1) pontja: „Tudományos kutatás céljából az intézményvezető vagy' az adatvédelmi felelős engedélyével a tárolt adatokba be lehet tekinteni, azonban tudományos közleményben nem szerepelhetnek egészségügyi és személyazonosító adatok oly módon, hogy' az érintett személy'azonossága megállapítható legyen. Tudományos kutatás során a tárolt adatokról nem készíthető személyazonosító adatokat is tartalmazó másolat.” 15 A keletkező iratanyag 2/3-át az egészségügyi dokumentáció teszi ki és mindössze 1/3 tekinthető tényleges működési iratnak. 16 A GYEMSZI jogutóda az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK), mely 2015. március 1-jén jött létre. Módszertani támogatást nyújt a fenntartott intézmény'ek számára, annak érdekében, hogy a lakosság számára jó minőségű és szükségleteinek megfelelő színvonalú egészségügyi szolgáltatást nyújtson. 17 A közérdekű adatok között található három tájékoztató: „Betegjog”, „Ellátottjog” és „Gyermekjog”. 14
