Levéltári Szemle, 65. (2015)
Levéltári Szemle, 65. (2015) 2. szám - Mérleg - Gondolatok HARMAT JÓZSEF Koma holokauszt a Grábler-tónál című forráskötetéről (Márfi Attila)
Mérleg 2-án a Grábler tónál tartott megemlékezésre is utalnunk kell. Ennek része volt az Ühitték a ágányokat. A Várpalota határában történt dgánygyilkosságok 1944—1945 című kiállítás megnyitása is.5 6 Később a nyolc tablóból álló vándorkiállítást több helyszínen bemutatták. Ennek a szakmailag magas színvonalú eseménysorozatnak volt fontos része a Grábler tavi mészárlásról megjelentetett forráskötet is. A kötet régi adósság törlesztésére vállalkozott, bár a vérengzés feltárását már többen megpróbálták és kezdeményezték. A kötet olvasása során az olvasó szembesül azzal a ténnyel, hogy hány hasonló atrocitásra került sor Magyarországon.7 A szerző felsorolja ezeket a tragikus eseményeket, az eddig ismert szintéziseknél sokkal teljesebb képet nyújtva. Eddigi ismereteink alapján a Várpalota mellett lezajlott tragikus vérengzés a legnagyobb méretű tömeggyilkosság volt magyar területen. 1945 februárjában a Várpalota melletti Grábler — tó közelében több mint 100 székesfehérvári és várpalotai cigányt végeztek ki csendőrök és nyilasok. Az áldozatok máig jeltelen sírban fekszenek! A szerző arra vállalkozott, hogy ennek a tragikus, de sokáig titkolt tömeges kivégzésnek minden érdemleges tényanyagát forráskötetben tárja nyilvánosság elé. A tagolt, szakértő kézzel szerkesztett kiadvány valójában három fő szerkezeti egységre bontható: a részletes és elemző szintű ún. Bevehető tanulmányokra, all alfeje- zetre tagolt Forrásközlésekre, és az ún. segédapparátusra. A szerző Függelék címszó alatt jegyezte ezt az apparátust, magam más címmel illettem volna, tekintve, hogy rendkívül informatív és eligazító jellegű. A szintén több alfejezetet tartalmazó tanulmányokat a Bevezető nagyon értékes információi vezetik fel. Itt ugyanis azokat a már említett feltárási kísérleteket vázolja a szerző kronológiai sorrendben, amelyek kétségkívül inspirálták a szerzőt. Az írás érzékelteti, hogy a korábbi feltáró kísérletek milyen fokon vitték előre a borzalmas mészárlás megismertetését. A Cigány sors és cigány élet Magyarországon címmel jegyzett kötetrész tanulmányai az alábbi címeken olvashatók: Cigány sors Magyarországon, A székesfehérvári és várpalotai cigányok, Székesfehérvár a német megszállás alatt és a nyilas korban, Székesfehérvár 1944—1945-ben, A székesfehérvári nyilas mozgalom, Várpalota a német megszállás alatt és a nyilas korban, A várpalotai nyilas mozgalom, A Nemzeti Számonkérő Szervezet, A várpalotai cigánygyilkosságok, Fmlékkiállítás kérdőjelekkel. E rövid szintézisek kiérlelt írások, s valójában egy önálló tanulmánykötet alapját is képezhetik. Az összetett társadalmi és politikai háttér felvázolását természetesen lehet tovább részletezni és fejleszteni, de ez egy valóban önálló szintézis feladata lenne. A kötet szerzője elsősorban a zömében még nem publikált források közlésére fektette — igen helyesen — a hangsúlyt. Emellett ki kell emelnem a tanulmányokhoz felhasznált bőséges és elsőrangú szakirodalmat, amelyeket internetes források és dokumentumfilmek is gazdagítanak. Az utolsó alfejezet az „Fmlékkiállítás kérdőjelekkel” azokat a törekvéseket ismerteti, amefyek az emlékezés és az emlékműállítás stációit érzékeltetik. A szerző a forrásközlés szempontjairól írott soraiban azokat a módszertani alapelveket tünteti fel, amelyek ismerete okvetlenül szükséges az eredeti forrásszövegek olva5 KATZ Katalin: Visszafojtott emlékedet — A magyarországi romák holokauszttört énét {'heg. Bp., 2005. 59. 6 \ 'árpalotai Hírek, 2. évf. 14. sz. 2014. július 30. 1. 7 Tények, adatok a cigányok háborús üldöztetésének (1939—1945) tanintézeti feldolgozásához. Szerk. SZITA SZABOLCS. Magyar Auschwitz Alapítvány—Holocaust Dokumentációs Központ, Bp., 2000. 67. 82
