Levéltári Szemle, 64. (2014)
Levéltári Szemle, 64. (2014) 4. szám - Hírek - Közművelődési kerekasztal a Magyar Nemzeti Levéltárban (Garadnai Zoltán)
Hírek 90 Rácz Attila főosztályvezető, a Budapest Főváros Levéltárában zajló sajátos levéltári ped agógiai munkát, az ún. irányított kutatást ismertette. A TÁMOPpályázat keretében megsze rvezett programok során imponáló eredményeket értek el, céljuk komplex történelmi órák megrendezésével a kulcskompetenciák fejlesztése, a nonformá lis oktatás segítségével a tantárgyköziség elérése. A program sikerességét mutatja, hogy a tervekhez képest kétszer annyi személy (gyerek, felnőtt) vett részt a 102 foglalkozáson. A program összetettségét és tervszerűségét mutatja, hogy a levéltár a nemzet közi kapcsolatainak részeként is intenzíven bekapcsolódik az uniós programokba. Az előadók, akik a közművelődésben sikereket elérő levéltárakat képviselték, saját t apasztalataikat mondták el. Számos olyan módszer hangzott el a két nap alatt, amit a hallg at óság saját levéltárában is hasznosíthat. Ilyenek voltak például a különböző játékok, kiáll í- tások rendezése, felhasználásuk a levéltári pedagógiában, eltérő levéltárpedagógiai mó dszerek, a helyi intézm é nyek (múzeum, könyvtár, levéltár és a helyi iskolák) ö sszefogása pl. I. világháborús emlékek gyűjtése érdekében. A nagyobb rendezvényekről tartott beszám olókon túl a vita során mindjobban a levéltárpedagógiai eszközök, módszerek, témák kerü ltek előtérbe. Az tematikailag aktuális első világháború mellett a gy ermekeket érdeklő k ö- zépkori hiedelemvilágról (boszorkány[perekről]) tartott foglalkozások módszertani feldo lgozásáról kaphattunk képet több el ő adótól is. A megbeszélés során felmerült l egfontosabb témák és kérdések az alábbiak voltak: 1. A megbeszélés egy val ódi „kerekasztal” volt, ahol az előadók és a vitában résztvevők egyenrangú félként fejthették ki véleményüket. 2. Kiemelt terület volt a levéltárpedagógia. Általános megállapításként fogalm azódott meg, hogy szükséges és fontos a levéltárpedagógiának önálló a rcul atot adni, de a múzeumpedagógia szakmai eredményei sem hagyhatók figye lmen kívül. 3. A résztvevők hangoztatták, hogy meg kell határozni a levéltárpedagógia f ogalmát, a célt, a tartalmat, a módszertant. Jelenleg a levéltári pedagógiának nincs világos, egz akt definíciója. A cél: megismerni a levéltár feladatait, a nnak közigazgatási funkcióját, a levéltár feladata ugyanakkor a tananyaghoz kapcsolódó ismeretterjesztés, az állampolgár és a levéltár kapcsolatának sz orosabbá fűzése. E munkában a célközönség a „l evéltárérett” kort megért l akosság, 10től 99 éves korig. 4. Az előadók egyöntetűen hangoztatták a szakmai együttműködés fontosságát más közgyűjteményekkel, a pedagógusok megszólításának jelentőségét, a technikai, pénzügyi, infras t rukturális feltételek megter emtésének fontosságát. 5. A közművelődési program részét képezte az ún. „irányított kutatás”, a m odern tec h nikák (adatbázisok, digitális képek) alkalmazásának megismerése. 6. Multifunkcionális szerepet kell betölteni, a hagyományos levéltárosi szerepek megvált oztak, ami új hozzáállást, másfajta szemléletet igényel, amihez közös hívószavak szükség e sek. Összességében megállapítható, hogy a kétnapos értekezlet egy „kibeszélés” kezdetét jele ntette, és egy folyamat kezdeteként lehet értékelni. Az eszmecsere során mi ndenki egyeté rtett abban, hogy a közművelődési feladatok végzése mára egyenrangú részévé vált a sza kmai munkának. A könyvtárakhoz és a múzeumokhoz képest a levéltári a hagyományos l evéltári munkához ragaszkodó levéltáros társadalom a kétezres évek elejétől kezdte elf ogadni a levéltári közművelődés, pedagógia fontosságát, de érdemi és intenzív szakmai munka csak az elmúlt évt i zedben kezdődött.
