Levéltári Szemle, 64. (2014)
Levéltári Szemle, 64. (2014) 4. szám - Hírek - Közművelődési kerekasztal a Magyar Nemzeti Levéltárban (Garadnai Zoltán)
Hírek 85 ami a kismúzeumok esetében elsődlegesen a helyi társadalmat, a helyi szervezeteket, az egyházakat jelenti. A kiállítások kapcsán hangoztatta, hogy azok a kiállí tások a legérdek esebbek, amelyek valamilyen módon köthetők a lakossághoz. (Pl. református emlékek b emutatása nagyobb tömegeket vonzott, mint egy egzotikus kiállítás.) Erdész Ádám igazgató, a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára közműv elődési tevé kenységét mutatta be. Az elmúlt nyolc évben a levéltári munka lényeges változ á- son ment keresztül, és tapasztalhattuk, hogy megváltozott a levéltárak szerepe, jelentősége, és egyre fontosabbá vált, hogy a levéltár hallassa a szavát a helyi közéletben. A lev éltár munkatársai a közművelődési nyitás stratégiájának megfogalmazásakor fő feladatként hat á- rozták meg, hogy a társadalom számára tudatosítani kell: a levéltár különleges és fontos, végtelenül izgalmas, érdekes intézmény, színes és izgalmas, titkokkal tel i világ. Törekedtek arra, hogy erősítsék a helyi identitást, a látogatók az o nosuljanak a levéltárral, azon keresztül önmagukkal és a történelemmel. A cél érdekében átrendezték a kiállításokat, teret bővíte ttek és médiapolitikát dolgoztak ki, ami újdonságna k számított. A levéltár széles és intenzív kapcsolatokat épített ki a helyi intézményekkel, megh atározó szerepet játszik a helytörténeti, megyetörténeti és cs a ládtörténeti kutatásokban, de meghatározó jelentőségű a kutatók, érdeklődők fogadása, kiállításo k, rendezvények szerv ezése is. A közművelődési koncepciójában a levéltár az alábbi területeket, feladatokat f ogalmazta meg elsődleges célként: 1. A mai igényekhez illeszkedő technikai eszközökkel felszerelt és a mai lá tványvilágnak megfelelő kiállítási tere k létrehozása. 2. Programok és rendezvények a levéltáron belül (pl. nagy KULTúra projekt, rendhagyó történelemórák, írottforrástörténelem, konferenciák, rendhagyó progr a mok) és a levéltáron kívül (pl. megyejárás, „értékalapú kutatások”, az összművészeti központnak számító Ibsenházbeli rendezvények, civil sze rvez e tek, évfordulós ünnepségek). 3. Népszerűsítő kiadványok megjelentetése. 4. A nyilvánosság intenzív felhasználása a levéltár megismertetésében. Márkusné Vörös Hajnalka igazgatóhelyettes, a Magyar Ne mzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltárában végzett közművelődési munkáról, annak új és „nem megszokott” formáiról tartott előadást. Részletesen ismertette az óvodás korosztálytól a felnőttekig vé gzett közművelődési munka főbb jellemzőit, amelynek koordiná lását az ún. BaBaKo (B akonyBalatoni Oktatási Központ) végzi. A munkamegosztás lényege, hogy az intézm é- nyekkel a kapcsolattartást a BaBaKo végzi, a pedagógiai munkát az iskolák vállalták, és a levéltár részt vesz a program kidolgozásában, sok esetben helys zínt biztosít, részt vesz a tanárok továbbképzésében is. Ez a munka egy egységes képben (programfüzetben) áll ö szsze a külvilág, vagyis a kultúra fogyasztója számára, és a családok a szabadidejük függv é- nyében vesznek részt a levéltári programokban. A levél tár fő célja, hogy a közművelődési munkába a lehető legszélesebb szakmai kört (más közgyűjtemények, Pannon Egyetem, Veszprémi Petőfi Színház, német nemzetiségi önkormányzat, ipartestület, helyi egyesületek, civil kezdeményezések) is bevonja, miközben a re n dezvényeknek helyszínt és teret adjon. Ebben az újonnan értelmezett közművelődési munk á ban a levéltár egy bázist jelent, amelynek forrásanyagára alapozva lehet felépíteni a közművelődési – oktatási munkát, pl. drámapedagógiai es z közök alkalmazásával. Nagy sú lyt fektetnek a fiatalok, a tinédzserek megszólítására, és ennek keretében a l evéltárban élőzene is megszólal. Természetesen továbbra is fontosnak tartják a hagyom á-
