Levéltári Szemle, 64. (2014)
Levéltári Szemle, 64. (2014) 4. szám - Mérleg - Helytörténész jubileuma – két kötetben (Mezey László Miklós )
Mérleg 78 tartanak), szem élyi bibliográfiák esetében azonban indokolható, hiszen aki keres benne, nem föltétlenül valamely téma, inkább az életmű sajátoss á gai iránt érdeklődik. A kötet élén – a szokott praktikussággal – rövidítésjegyzék áll, itt többnyire személ ynévszignók, a meg jelenések helyéül szolgáló lapok nevének vagy intézménynevek rövid í- tésének föloldása szerepel. Ezek ismerete nélkülözhetetlen a bibliográfia használatához. A rövidítésjegyzék után következnek a nyomtatásban megjelent publ i kációk, éspedig műfaji besorolásba n, azon belül az írások megjelenésének időrendjében. Az első fejezetet az Öná lló kötetek, füzetek 1989 – 2013 húsz tétele alkotja; az itt számba vett kiadványokról szóló sa jtóismertetések, recenziók leírásai mindig az adott tétel után kaptak helyet. Ilyen mó don nemcsak az írásművekről, de azok visszhangjáról, fogadtatásáról is tájékozódhatunk. A második egységet a Könyvek tá rsszerzőkkel 1984 – 2013 című rész alkotja, ezek negyedszáz darabot tesznek ki. A Tanulmányok 1974 – 2013 fejezet mintegy nyolcvan tétele a n égy évt izedes levéltárosi és helytörténészi kutatómunka írásban alakot öltött eredményeinek imp onáló gyűjteménye. Egyben tükre a szerző szakmai fejlődésének, publikációs terei szélesed é- sének is. A következő rész a Könyvszerkesztések 1987 – 2013 csaknem harmi nc tétele. A bi bliográfia legnagyobb hányadát az Újságcikkek 1978 – 2013 című fejezet alkotja több mint ezer (!) tétellel. Ide kívánkozik az a megjegyzés, hogy – nézetem szerint – a helytörténész feladata nem merülhet ki abban, hogy föltárja, összegyűjti, re ndszerezi, földolgozza forr á- sait, de kötelessége munkája eredményét közkinccsé tenni. Nos, Labádi Lajos több mint ezer helytörténetihelyismereti tárgyú ismeretterjesztő cikke maradéktalanul megfelel e h ivatás betölt é sének. Ahogy áttekintjük a terjedelmes összeállítást, azt látjuk, alig van a ’70es évek végétől a Szentesi Élet – a rendszerváltozásig havi, azután – hetilapnak olyan száma, amelyben ne volna olvasható Labádi Lajostól Szentes múltjának egyegy darabkáját bem utató cikke. A 18 . századtól napjain kig aligha van a város történetének olyan mozaikdara bkája, amelyre a szerző rá ne világított volna, és amelyről ne írt volna olvasmányos tud ománynépszerűsítő cikket. Érdekes és érdemes megfigyelni, hogy pályája első húsz év é ben, 1978tól az ezredfordulóig mintegy 110 ismeretterjesztő cikke jelent meg, viszont az ezre dfordulótól eltelt másfél évtized alatt mintegy ezer. Nyilvánvaló, hogy a mennyiség ilyen megugrása először azzal magyarázható, hogy a rendszerváltozás után kiszélesedtek a publ ikációs lehetőség ek, és – tehetjük hozzá – szerzőnk bírta az iramot a megnövekedett leh etőségekkel. A másik ok pedig az lehet, hogy a négy évtized alatt elvégzett forrásföltáró, k utató munka gyümölcse ekkorra érett be, ilyenformán egyegy cikk megírásakor már csak a fölgyű jtött, korábban elemzett források és szakirodalmi ismeretek, azaz a „kéznél levő” adatok megfelelő szegmenséhez kellett nyúlnia. Az imponáló cikktömeg regisztrálása után szerepel az általa rendezett kiállítások jeg yzéke (60 kiállítás), előadásainak lajstro ma (58 tétel), az á ltala készített címertervek és leírások szá m bavétele (hat darab), ezután a Lektorálások, opponensi vélemények, szakvélemények fölsorolása (90 t é tel) áll. A személyi bibliográfiák szokásos szerkezeti rendjét alkalmazva a kiadvány végén k aptak helyet a szerzőről 1988 és 2013 között megjelent írások, elsősorban a műveiről szóló ismertet é sek, valamint riportok, méltatások (22 írás ) adatai. Az egyes té telek rövid címleírásból állnak, a jubileumi bibliográfiát lapozgatót az ö szszeállítók nem te rhelik fölösleges metaadatokkal, épp csak a lelőhely meghatározásához elégséges tudnivalókat közlik: könyv esetében a kiadás minimális adatait, a lapoknál, foly ó- iratok esetében a periodikum neve, a lapszám megjelenésének dátuma, illetve a cikk olda lszáma s zerepel.
