Levéltári Szemle, 64. (2014)
Levéltári Szemle, 64. (2014) 4. szám - Műhelymunkák - KISS GÁBOR: Az I. világháború veszteségi adatainak kezelése a világháborútól napjainkig. Veszteségi iratok a bécsi Hadilevéltárban, valamint a budapesti Hadtörténelmi Levéltárban
Kiss Gábor 58 ménybe kerültek. A hadisírok nyilvántartását kezdetben decentralizáltan a hadtestparancsnokságok és a katonai parancsnokságok szervezeteiben létrehozott hadisíro kkal foglalkozó osztályok, felügyelőségek (Kriegsgräberabteilungen, Kriegsgräberinspektorate) végezték, majd szintén központilag próbálták kezelni a kérdéskört, vagyis ebben az esetben is csak a cs. és kir. hadsereg kötelékében folytattak ilyen jellegű feldolg ozó munkát . Ezért 1915 decemberében a cs. és kir. Hadügyminisztérium kebelében feláll í- tották a 9. hadisírokkal foglalkozó osztályt ( 9. Kriegsgräberabteilung) , 23 ami az említett szervezetek munkáját volt hivatott felügyelni, illetve adataikat központilag öss zegyű jteni. Az osztály szervezetében a következő változás 1916 decemberében következett be, amikor egyesítették az akkor létrehozott 10. veszteségi lista (10. Verlustlistenabteilung) osztállyal. Az információgyűjtést, dokumentálást azonban továbbra is a h ar ctéren működő hadtestparancsnokságok, illetve a hátországban a békebeli hadtestp arancsnokságok helyén létrehozott katonai parancsnokságok említett osztályai, felügy előségei folytatták. Az elkészített temetőkataszterek, névjegyzékek, helyszí n rajzok java r észe azonban megsemmisült. A bécsi Hadilevéltárban csupán 351 doboznyi irat m aradt fenn. Az iratokat országonkénti bontásban, a települések nevei szerint betűren dben lerakva őrzik. A kutatást az országonként vezetett település szerinti névmutatók segítik. Az anyaghoz jelenleg számítógépes adatbázis készül. Mostanáig az osztrák ko llégák az Albánia, Ausztria, az egykori Csehszlovákia és Jugoszlávia, valamint Oroszo rszág, Uk rajna és Lengyelország, továbbá az Olaszország területén lévő osztrák – magyar katonateme tőkkel, illetve hadisírokkal rendelkező települések névmutatóit dolgozták fel. Az iratanyag magyar vonatkozású dobozait a Honvédelmi Minisztérium Társada lmi kapcsolatok és háborús kegyeleti főosztálya évek óta tartó munk á jával szinte teljes egészében digit alizálta, illetve az anyagban szereplő hősi halottak n e veit adatbázisban rögzítette. A z adatbázis jelenleg több mint egy millió nevet, adatsort tartalmaz. A 9. hadisírokkal foglalkozó osztály tevékenysége során keletkezett iktatott iratok menny isége a fent jelzettnél jóval nagyobb. A cs. és kir. Hadügyminisztérium fondjában fennmaradt 389 doboznyi irattár nagyrészt az osztályhoz érkezett egyéni megkeresés eket tartalmazza. A következő vizsgálandó kérdéskör a veszteségi iratok magyarországi kezelése a világh áború utáni időszakokban. A világháború során kifejezetten Magyarország ves zteségi adatainak összegyűjtésére az elmondottak miatt próbálkozások ugyan történtek, de tel jes körű összegzésre nem került sor. Eddigi kutatásaim során csupán egyetlen iratra bukka ntam, amely arról tanúskodik, hogy 1915 augusztusában egy nagybecsk ereki nyomdatulajdonos, Pleitz Pál a m. kir. honvédelmi miniszternél indítványozta a magyar veszteségi adatok kiadását. Igaz, a kiadvány alapját, más nyilvántartás nem l é- vén, az igencsak po ntatlan veszteségi lajstromok adatai szolgáltatták volna. A munka azonban a cs. és kir. Hadügyminisztérium ellenveté se miatt nem indulhatott meg . A döntés végül sohasem született meg. 24 Az I. világháborút követően, az 1920as éve kben kísérletet tettek a ves ztességi adatok összegyűjtésére. Ennek eredménye a Hadtö rténelmi Levéltárban őrzött közel 400 db különféle halotti anyakönyv. Az anyakönyvek csapattestenként rendezettek. Sajnos, az anyakönyvekből készített legalább 200 000 23 R EICHL , 2007. 42. 24 KA KM 10. Abt. 38 – 15/11 – 2 – 1915. sz.
