Levéltári Szemle, 64. (2014)
Levéltári Szemle, 64. (2014) 4. szám - Műhelymunkák - VÖLGYESI ZOLTÁN: Az első világháború gazdasági hatásai és a magyar hadigazdaság
Völgyesi Zoltán 46 irodákban, hivatalokban, hanem gyárakban is foglalkoztatták őket . Képek örök í tették meg az első női kalauzokat, megjelentek a nők az utcaseprők, a lámpagyújtogatók, a kezelőtisztek és a kereskedelmi ügynökök között is. A női alkalmazottak száma 1914 decemberében még nem érte el a 140 ezer főt, 1916 májusára viszont már közel 210 ezerre nőtt. 1917ben már mintegy 1400 nő dolgozott a főváros közoktatási intézm é- nyeiben, s számuk meghaladta a férfiakét. A tan á ri pálya elnőiesedése soha nem kapott akkora lendületet, mint a háború alatt. A falusi nők klasszikus férfiszerepekbe kénysz erültek, a távollévők he lyét kellett átvenniük a mezőgazdasági termelésben. A munká snők egyik legnagyobb problémája a vasárnapi munkavégzés volt, miután 1914ben, a háború kitörése után eltörölték a munkaszünetet. Folyamatosan követelték a korábbi állapot visszaállítását arra hiv atkozva, hogy a családi élet amúgy is megsínylette a háb orút, vasárnap pedig nincs kire hagyni a gyerekeket. Végül 1916ban célt értek, a vasá rnap ismét pihenőnap lett. A nők életének egyik legszembetűnőbb változása volt, hogy két és félszeresére nőtt az é rettségizettek aránya és egyre nagyobb számban kapcsoló dtak be a felsőokt a tásba. Budapesten 1914ban 11%át tették k i a hallgatóknak a nők, az 1916 – 19 17es tanévben arányuk 27,4 %ra, 1917 – 1918re 40,5%ra nőtt. Az orvosi karon több mint egynegy ed (27,5%) v olt az arányuk 1916 – 19 17ben, a bölcsészkaron viszont ugyanekkor már a hallgatók közel felét adták (48%), s őt a bölcsészek között 1917 – 19 18ban már többségbe is kerültek (52,3%). A női hallgatók döntő többsége a k ö- zéposztályból jött, főként az értelmiségitisztviselői rétegekből, de jelentős volt a ki spolgári rétegek képviselete is körükben. 36 Míg 1914 előtt az árak alig változtak, a háb orú alatti folyamatos áremelkedés az életszínvonal nagyfokú romlásához vezetett. A tengeri utánpótlással rendelkező antant hatalmak lakossága kisebb mértékben érezte meg a pénzromlást: Míg Angliában a h á ború alatt 2,3szeresére, Franciaországban 3,4szeresére, Olaszországban 4,2szeresére nőttek a megélhetési költségek, az USAban csak megduplázódtak, addig a Monarchiában , s e zen belül Magyarországon nyolc szoros volt a növekedés, aminek következtében a létminimum alatt élők száma megsokszor ozódott. Mivel a bérek emelkedése messze elmaradt az árnövekedéstől (a köztisztvis elők jövedelme csak 1,83szorosára, a magántisztviselőké 2 ,82szeresére nőtt), csökke ntek a reálbérek, a tisztviselőké még jobban, mint a munkásoké és napszámosoké. 0 A háború előtti szinthez képest a tisztviselői reálbérek 67%al estek vissza, míg a na pszámosoké 54%al, a munkásoké 47%al. 37 A bérből élők között a hadiiparban fogla lkoztatott szakmunkások körében volt legkisebb a csökkenés, bár az ő bérük sem ta rtott lépést az inflációval. A háborús életszínvonalromlás súlyosan érintette a középos ztály alkalmazotti és tisztviselői rétegeit , sokak egzisztenciája meg rendült, számos család k evéske pénze a hadikölcsönkötvényeken úszott el. Ezzel szemben a legfelső rétegek szinte ugy a núgy éltek, mint a háború előtt, legfeljebb nyaralási és vásárlási szokásaikon kellett némileg változtatniuk. A háború „nyertesei”, a hadis zállításokból meggazdag odott „ hadimilliomoschok ” és a különösen nagy hasznot húzó feketézők, akik sikeresen játszották ki a központi előírásokat, fén y űző, pazarló életet éltek, főleg a fővárosban és a nagyobb vidéki városokban, s az újonnan kialakult jelen tős jövedelmi különbségek növelték a társadalmi feszültségeket. A lakosság emellett joggal sérelmezte, hogy a h a- 36 B IHARI , 2008. 132 – 133. 37 R OMSIC s, 2010. 107.
