Levéltári Szemle, 64. (2014)
Levéltári Szemle, 64. (2014) 4. szám - Műhelymunkák - VÖLGYESI ZOLTÁN: Az első világháború gazdasági hatásai és a magyar hadigazdaság
Az első világh áború gazdasági hatásai és a magyar hadigazdaság 39 csökkentett tápértékű terméket számoltak össze Németországban. A gazdaság fina nszír o zása, inflációs papírpénzkibocsátás révén, ugyancsak az állam kezébe került. A német hadigazdaság, a mely kezdetben hatékonyan működött, min tává vált a többi hadviselő ország számára. Olyan eredményeket ér el Németo r szág, amit az egész világ csodált és többékevésbé követett is. Elég megemlíteni, hogy a laissez faire haz á- ja, Anglia is hasonló útra lépett: a hadianyagellátás megszervezésére ala pított Ministry of Munition egymaga 65 ezer tisztviselőt alkalmazott, s fokozatosan a brit gazdaság nagy részét ellenőrzése alá vonta. Összesen 250 állami üzemet működtetett , és további 20 ezer üzemet ellenőrzött és irányított. Nemcsak Anglia, Franciaorszá g is számos inté zkedést átvett a német hadigazdaságtól, ám a német megoldá s sal szemben a britek és a franciák vigyázták rá, hogy a rendkívüli hatalom ne a hadvezetésnél, hanem a ko rmánynál koncentráló djon. Az angolok arra hivatkoztak , hogy a demokrat i kus á llamnak joga van, hogy minden hatalmat és erőforrást koncentráljon a nemzet érdek é ben. A hadigazdaság kiépítésében a Monarchia német mintákat követett, ám a birod alom két felében volt egy fontos különbség: Ausztriában német példára lényegében a hadvezetés irányította a hadigazdaságot, Magyarországon viszont a kormány kapott e rre felhatalmazást. 16 Az első Balkánháború idején született az 1912. évi LXIII. tö rvénycikk „A háború esetére szóló kivételes intézkedésekről”, melyet a Tiszakormány a háború kitörése után azonnal é letbe léptetett: a kormány felhatalmazást kapott a re nd e leti kormányzásra és a kivételes hatalom gyakorlására, ami többek között kormán ybiztosok kinevezését, az előzetes sajtócenzúra bevezetését, a gyülekezési sz a badság, a sztrájkjog és az e gyesületek működésének korlátozását és felfüggesztését jelenthette. Ez a törvény is módot adott már a kormánynak gazdasági életbe való b e avatkozásra, a törvény 7. §a szerint a kormány kezdeményezhette az árak maximalizálását. A had iszolgáltatásokról szóló 1912. évi LXVIII. törvénycikk még tágabb lehet ő séget kínált: a hadsereg szükségleteinek kielégítésére a lakosságtól személyi és dologi szolgáltatásokat követelhetett meg az állam. Az igénybe vehető tárgyak körébe szinte bármi beletarto zhatott a magántulaj donú gépkocsiktól és vállal a toktól az ingatlanokon a lovas kocsikig és a postagalambokig. A törvény alapján a munkaképes férfiakat hadi szempontból fontos üzemekben munkára lehetett kötelezni és katonai fegyelem alá l e hetett vonni. A magyar parlament – ell entétben a feloszla tott bécsi Birodalmi Tanáccsal – h á- ború alatt is folytatta munkáját, s a fenti törvények életbe léptetésével, illetve újabb törvényekkel szélesítette a kormány beavatkozási lehetőségét: az állam lovakat és já rműveket igényelhetett a lakosságtól, az 1914. évi L. törvénycikk alapján elrendelh ette közszükségleti cikkek beszolgáltatását , és elvitethette a lakosság „fölös” élelmisze rkés z leteit. 1916 elején a hadkötelezettséget 50ről 55 évre emelték, s ezzel együtt a hadi kényszermunkára kötelezhető személyek korhatárát ugyanígy emelték. Elrendel ték t ovábbá a fémek, a bőr, a gumi, a rézgálic, a gyapjú és nyerspamut kötelező bejelentését és hadicélú zárolását. Kiépítették a központi háborús anyag – és termékgazdálkodás i ntézményrendszerét, ám a magyar kormány soha nem engedte, hogy a hadvezetőség k iterjessze irányító h a táskörét hazánk területére. 16 B IHARI , 2008. 104.
